Lehet-e egy mezőgazdasági növény egyszerre hasznos élelmiszer-alapanyag és a környezet megtisztításának eszköze? Erre a kérdésre kereste a választ a Debreceni Egyetem kutatócsoportja, amely a repce csíranövényeinek nehézfém-megkötő képességét vizsgálta.
A Debreceni Egyetem Természettudományi és Technológiai Kar fiatal kutatója, Tőzsér Dávid 2020-ban, egy OTKA fiatal kutatói ösztöndíj támogatásával indította el a projektet. A kutatás középpontjában két, világszerte gyakori szennyező állt: a kifejezetten mérgező kadmium és a kis mennyiségben nélkülözhetetlen, nagy dózisban azonban szintén káros cink.
A repcét azért választották, mert korábbi vizsgálatok szerint gyökerein keresztül képes kivonni a talajból a nehézfémeket, majd a szárban és a levelekben felhalmozni azokat. Ez a tulajdonság a környezetvédelemben előny, a mezőgazdaságban azonban kockázat: ha túl sok szennyező anyag kerül a növénybe, az az élelmiszerláncban is megjelenhet.
A kísérletek során a csíranövényeket különböző koncentrációjú fémoldatokban nevelték, és mérték fejlődésüket. Az eredmények szerint a kadmium már kis mennyiségben is erősen gátolta a növekedést, míg a cink nagyobb koncentrációban is kevésbé bizonyult károsnak. Érdekes megfigyelés volt, hogy a cink bizonyos esetekben mérsékelte a kadmium negatív hatásait.
Az eredményeket összegző tanulmány a Chemosphere című nemzetközi folyóiratban jelent meg, és elnyerte a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány Publikációs Díját is.
A kutatás a közeljövőben szabadföldi körülmények között folytatódik: egy Debrecen melletti, korábban szennyvízülepítőként működő területen vizsgálják majd, mennyire alkalmas a repce a nehézfémmel szennyezett talajok fitoremediációjára. A módszer ugyan hosszú időt igényel, de kevésbé invazív, mint a hagyományos kármentesítési eljárások.
Az eredményeknek nemcsak országos, hanem regionális jelentősége is lehet. Békés vármegyében – ahol a mezőgazdaság meghatározó ágazat – különösen fontos kérdés a talajminőség és az élelmiszer-biztonság. A kutatás hozzájárulhat ahhoz, hogy a gazdálkodók pontosabb képet kapjanak földjeik állapotáról, és megalapozottabb döntéseket hozzanak a termesztésről a jövőben.
(A teljes kutatás részletei az eredeti publikációban olvashatók.)
