A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egész évben ismeretterjesztő előadásokat szervez. Legutóbbi alkalommal Szabóné dr. Kállai Klára az agresszió témakörében fejtette ki gondolatait.
A pszichológusnő szerint a legfontosabb, hogy nem kell megijedni az érzelmektől, hiszen a düh és az agresszivitás természetes emberi ösztönök. A hangsúly azon van, hogy mit kezdünk vele, hogyan kezeljük.
– Mindegyikünkben keletkezik agresszív érzelem. Meg kell tanulnunk kezelni ezeket. Fontos, hogy felismerjem, milyen az agresszióháztartásom. Mit kezdek a felém irányuló agresszióval és azzal, ami bennem keletkezik. Egyensúlyt kell keresni és akkor ezek az érzelmek minket fognak szolgálni, nem válnak ellenségeinké – összegezte Szabóné dr. Kállai Klára.
Az agresszió témaköre régebben tabunak számított. Ha manapság megkérdeznék az utca emberét, sokaknak csak negatív jelentés jutna róla eszébe. A szakember az agresszió mellett is sorakoztatott fel érveket.
– Sok olyan eset van a történelmünkben, amikor bizony az agresszió életeket, országot, hazát mentett. Tehát szoros velejárója az életünknek. Ma talán többet beszélhetünk erről. Ez részben annak köszönhető, hogy egészségpszichológiai kutatások egyre jobban alátámasztják azt a tényt, hogyha az agresszióháztartásunk nincs rendben, azaz döntően befelé fordítjuk ezt az érzelmet, vagy úgy teszünk, mintha nem is lennénk agresszívek, annak elég súlyos következményei lehetnek. Ezek megnyilvánulhatnak pszichés vagy akár testi tünetek formájában is.
Szabóné dr. Kállai Klára előadásából az is kiderült, hogy a népmesék nagy segítséget nyújthatnak az agresszió kezelésében. A pszichológusnő többek között azt a Grimm mesét hozta fel példának, amelyben a béka visszaviszi a királylány aranylabdáját a kútból, és azt kéri tőle cserébe, hogy etesse meg a tányérjából, itassa meg a poharából. Amikor azonban a béka azt mondja, veled akarok aludni, úgy dühbe gurul a királylány, hogy teljes erejéből falhoz vágja.
– Ezt a csapást a magyar mesében csókra változtatták. Pedig éppen a falhoz csapás következtében változik a béka szép szemű, nyájas királyfivá. Nem mindegy tehát, hogy valaki azzal a tudattal nő föl, hogy azt is meg kell csókolnia, akitől undorodik, vagy pedig azt tanulja meg, hogy nyíltan kifejezheti érzelmeit, még az ellenszenvét is. Emellett a népmesék segítenek felismerni az ártó szándékot, valamint megoldásokat mutatnak, a helyes cselekedet kiválasztásában – hangsúlyozta Szabóné dr. Kállai Klára.
Balázs Anett
