A kiállítási darabok a Békéscsabai Népi Díszítőművész Szakkör anyagából származnak, s ahogyan a közösség vezetője, Baráth Éva megfogalmazta: az itt látható alkotások a karantén időszaka alatt születtek. – Az eltelt másfél év termésében nem csupán hímzések vannak, hanem egyéb alkotások is megtalálhatók – mondta.
Jelenleg tizennégy hölgy és öt férfi alkotja a kört, az urak azonban nem hímeznek, s nem is varrnak, nekik más, például logisztikai feladataik vannak. A kvázi teljes lezárás időszakában sokszor voltak nehéz momentumok, de egy-egy virtuálisan összehangolt közös alkotással sikerült ezeken túllendülni – emlékezett vissza, kiemelve, hogy különösen nagy sikere volt az egyik karácsonyi projektjüknek.
– Fogtuk magunkat néhányan, ellátogattunk a tagokhoz és mindenkinek vittünk egy mintát, amit aztán kihímezhetett. A díszítés elkészültével a darabokat összeöltöttem, így egy csuda terítőt kaptunk, ezáltal mutatva meg, hogy összetartozunk – mesélte. Baráth Éva 2012 óta vezeti a csapatot, de mindenki a szívét és lelkét is beleadja ebbe a tevékenységbe.
Minden darab egy igazi csoda
Bencsik Jánosné saját készítésű ruhában érkezett, amin komádi hímzésminták láthatók. Mint beavatott minket, az idősek saját maguk szőtték az anyagot, majd saját anyagából hímezték és azért lehet színtelennek, illetve egyszínűnek mondani. Egy ilyen módon díszített ruhadarab nem néhány napos munkával készül el, már az előkészületek is jó időbe telnek.
– Ki kell találni, hogy mit szeretnék, milyen minta legyen rajta, hogyan szeretném azt elkészíteni, mindez fejben eldől, azután pedig következik a kivitelezés. Jön a centizés, a szabás, valamint a drukkolás. No, nem a szurkolás! Hanem a minta felvitele, vagyis nyomtatása, ezt jelenti a drukkolás.
Komádi hímzésmintát, vászonhímzést a kiállításban is láthatunk, igazán letisztult, szolid, visszafogottan szép ábrának lehet leírni. Ahogyan a Jamina varázsa elnevezésű hímzés is egy igazi csoda, de a mezőberényi fehér hímzésről, valamint a Békés megyei szűcshímzésről sem szabad megfeledkezni.
A Jamina varázsánál maradva elmondható, hogy ez egyfajta mandala-típusú mintaként jellemezhető, kör alakú és egészen színes. – Mi vagyunk a jaminai asszonyok, ezt mi találtuk ki és azt szeretnénk, ha ezt mindenhol el tudnánk terjeszteni – emeli ki Baráth Éva, aki abban is egészen eltökélt, hogy a nagymamák örökségének tovább kell élnie.
Szente Béla, a Csabagyöngye Kulturális Központ igazgatója kérdésünkre hangsúlyozta, 130 körüli azon közösségek száma, melyek az intézményhálózatuk területein működnek, mindegyiknek különös sajátossága van, amitől jó, amitől szeretik az emberek. Ennek a csoportnak az igazi különlegessége az, hogy a hagyományőrzés mellett képesek a 21. századi ember fejével gondolkodni.
Nagyon fontosak, meghatározóak, elegánsak, letisztultak ezek a motívumok és bármely más hímzéssel felveszik a versenyt – részletezte, végezetül hozzátéve: ezt az örökséget mindenképpen meg kell tartanunk, meg kell őriznünk.
Galéria
