– Előadásomban arról mesélek, hogy miképp jut el egy 19. század végén született, nagybirtokos családból származó fiatal Boncza Berta (Csinszka) Adyhoz. Illetve miképp válik polgári identitással rendelkező, önálló, a korszak egyik legnevesebb költőnőjévé – mondta dr. Virágné dr. Horváth Erzsébet.
Hozzátette, a mai kor és az akkori korszak között találunk párhuzamokat. Hiszen két korszakváltásól van szó, anno a 19. századi feudalista, félig-meddig polgárosodóból léptek át a 20. század modernitásába. A mai ember is élt a 20. században és átlépett a 21. századba, amely nem is modernitás, hanem már posztmodernitás – de ezt majd a jövő dönti el.
A 19. század vége, a 20. század fordulója az úgynevezett szecesszió kezdete volt. Az emberek változtatni akartak, és egyre merészebben kezdtek el élni. De ha úgy vesszük Csinszka édesapja is egy bizonyos lázadást követ el, aki alig 50 évesen, 1893-ban vette feleségül a nővérének leányát, a 22 éves Török Bertát.
Galéria
Lányát 1910-től négy éven keresztül egy sváci leány-nevelőintézetben taníttatta, ahonnan a tizenhat éves Boncza Berta túlfűtött hangú leveleivel „bombázta” többek között Ady Endrét is. Noha csak 1914-ben találkoztak a csucsai birtokon. Az öreg Boncza kézzel-lábbal ellenezte, hogy leánya hozzá menjen az idősb költőhöz (bezzeg az ő idejében).
A két költő – mert idővel a nő is poétává érett; „kapcsolatuk – a sok tévhit ellenében – igaz nagy szerelem volt. Egy bizonyos minőségi változást hoztak egymás életébe” – fűzte hozzá. A Csinszka nevet azonban nem Ady alkotta meg, hanem igazából ő hívta Adyt tréfából Csinszkynek.
– Csinszka nemcsak a férfiak, de a nők tekintetét is vonzotta: szőke haja, zöld szeme, porcelánbőre volt. Tipikusan egy excentrikus, szecessziós személyiség volt. 1931-ben, a halála előtt három évvel jelent meg az első könyve. Negyvenévesen agyvérzés következtében hunyt el – fogalmazott.
