Csabai polgármesterek a Csabai Mérlegről, múltról és jelenről

2016. október 10. 14:21 | Mikóczy Erika

 

Pap János: Nyíltan író, minden véleménynek helyet adó lapot akartunk indítani

 

A Heti Mérleg első száma 1991. október 2-án jelent meg. Pap János 1990-től 2006-ig volt Békéscsaba polgármestere, a lap indításához is köze volt.

Mi volt a cél a lap indításával, és milyennek látja a most 25 éves újságot?

– Küllemében és tartalmában is teljesen új, ingyenes, Békéscsaba ügyeiről nyíltan író, minden véleménynek helyet adó városi újságot akartunk indítani. A neve azért lett Heti Mérleg, mert azt reméltük, hogy minden olvasója – megismerve Békéscsaba helyzetét, elolvasva a különböző javaslatokat, kritikákat – saját maga mérlegeli az érveket és alakítja ki szabadon az álláspontját. Minden vélemény, akár egymással vitatkozók is helyet kaptak az oldalakon. Közügynek tekintettük a matrikulát és az irodalmi, a várostörténeti írásokat is. Ma a civil szervezetek érdemi megszólalását hiányolom az újságból a leginkább. Például a város 3-10 évre szóló fejlesztési terveiről csak ritkán szivárog ki valami, már ha vannak egyáltalán ilyen tervek. Ha a vállalkozók, a polgárok szervezetei kevés információt kapnak, érdemben még a kérdéseiket sem tudják felvetni. Pedig a közös gondolkodás, döntés, felelősségvállalás teszi otthonunkká a várost, teszi valódi közösséggé a településen élőket.

 – Polgármestersége idején rengeteg olyan dolog történt, amiről a Mérleg is tudósított. Milyen emlékezetes momentumokat idéz fel szívesen?

– Göncz Árpád, Habsburg Ottó, vagy Vladimir Meciar látogatása történelmi esemény volt Békéscsaba életében. Máig élő rendezvények a Csabai Kolbászfesztivál, melyet határainkon túl is ismernek, a Csabai Garabonciás Napok, ahol ma már az első résztvevők középiskolás gyerekei gyakorolják a felelős szabadságot, vagy a Békéscsaba-Arad szupermaraton, amivel a magyar-román határ nyitottságát erősítettük. Legszívesebben azokra a beszélgetésekre, vitákra emlékszem, amelyekben sokféle vélemény szabadon elhangozhatott. Ezek olyan döntésekhez vezettek, melyek kiemelték Békéscsabát az 1990. előtti szürke középszerűségből. Az oktatásról, a szakképzésről, a kórházunk működéséről folytattunk nagy vitákat és hoztunk felelős döntéseket. Munkahelyeket teremtettünk az Inkubátorház, az Ipari Park kialakításával, egy sor cég letelepedésének segítésével. Ezek a kérdések ma Budapesten dőlnek el.

– Mivel foglalkozik 2006 óta?

– 2007-ben a Békés Megyei Vízművek Zrt. beruházási osztályán dolgoztam, ahonnan politikai megfontolásból küldtek el az átszervezéskor. 2008-2013 közt Szegeden, a MÁV Vagyonkezelő Zrt. központját vezettem, de aztán ott is átszervezés történt. 2015-től az intézményellátónál (BIC) dolgozom, amivel még nem tudni mi lesz december után. Mivel polgármesterként nem gyűjtöttem vagyont, a fizetésemen kívül más jövedelmem nem volt, és a 16-20 év közszolgálat után semmilyen ellátást nem kapok, így a tudásomnak, tapasztalatomnak megfelelő állást keresek ma is itthon, az én városomban. Néha megfordul a fejemben, hogyan élnék ma, ha 1989-90-ben maradok a szakmámnál, építészként dolgozom tovább. Akkor ez fel sem merült bennem, meg voltam győződve arról, hogy kevés magasztosabb dolog lehet a közösség szolgálatánál. Mindezeknél azonban 57 évesen fontosabb számomra, hogy mind a négy gyermekem érdeklődésének, tehetségének megfelelő diplomát szerzett, jogászként, orvosként, építészként, közgazdászként dolgoznak és van már 3 unokám is.  

 

Vantara Gyula: A Mérleg egy lokális közéleti „szaklapnak” tekinthető

 

Vantara Gyula nyolc évig, 2006 és 2014 között volt Békéscsaba polgármestere. Úgy vélte, ez idő alatt a Csabai Mérleg betöltötte azt a szerepet, amely egy városi újságtól elvárható.

– Mivel az emberek az információt az internetről, a rádiókból, televíziókból gyorsan beszerzik, a kéthetente megjelenő Csabai Mérlegnek más a szerepe, mint egy hírportálnak. Helyi lapként szerintem annak az elvárásnak kell megfelelnie, hogy a lakosok számára a város működésével, fejlődésével kapcsolatos információkat, rendeleteket és azoknak a hátterét, előkészítő munkáit közvetítse. Nem szerepe a bulvár, inkább egy lokális közéleti „szaklapnak” tekinthető. A polgármesterségem idején így működött a lap, és a visszajelzések alapján úgy tűnik, ez bevált. Az újság mindemellett kiszolgálja a lakosság információéhségét, folyamatosan tájékoztat a békéscsabai eseményekről, és Gécs Béla rovatának köszönhetően a régmúlt dolgai is helyet kapnak benne – fogalmazott Vantara Gyula.

Békéscsaba korábbi polgármestere, ma országgyűlési képviselője szerint az előző két ciklus fejlesztéseinek bemutatásában különösen népszerűek voltak azok a lapok, amelyekben a beruházások előtti és utáni állapotok jelentek meg fotókkal, magyarázatokkal. Kiemelte azt is, hogy egy-egy bizottsági vagy közgyűlési döntés a lakosság meghallgatásával, az ő véleményük figyelembevételével született, a tájékoztatásban itt is szerepe volt a Csabai Mérlegnek.

 – Egy emberi hangon megszólaló lap segíthet abban, hogy Békéscsaba polgárai teljesebb képet kapjanak a helyi értékekről. A jövőben talán még nagyobb teret kaphatnának az újságban a város működését, a fejlesztések hátterét, megvalósítását bemutató írások. Ha megkeresnek, én is szívesen állok rendelkezésre országgyűlési képviselőként, megyei fejlesztési biztosként, csabai emberként – tette hozzá Vantara Gyula.  

 

Szarvas Péter: Jólesik olvasni

 

Békéscsaba polgármestereként úgy tapasztalom, hogy a Csabai Mérleg városunk minden háztartásába eljut. Kéthetente már megszokásból is keressük a postaládánkban a sárga újságot. Magam is olyan típusú ember vagyok, aki szívesen vesz újságot a kezébe. Ilyen a Csabai Mérleg is.

A mozgalmas hétköznapok forgatagában is fontosnak tartom, hogy folyamatosan tájékozódjunk a hazai, a helyi, és a minket érintő történésekről. Hétvégente, ha időm engedi, jól esik elővenni a Mérleget és végigolvasni a békéscsabai eseményekről, fejlesztésekről szóló híreket. Sokszor találok új információt én is az újságban, amikor átnézem a legújabb számot.

 Az utóbbi időben tájékozódhattunk az InterCity kocsik visszaállításáról a Békéscsaba-Budapest vonalon, a Modern Városok Program kapcsán, és a Településfejlesztési Operatív Program fejlesztéseiről (például a jaminai egészségügyi központ megújulásáról vagy az M44-es gyorsforgalmi út aktualitásairól) is.

Jónak tartom, hogy nem csupán közélettel találkozhatunk a lapban, hanem sporttal és kultúrával is. Kiemelném a szlovák nyelvű cikkeket, amelyek a helyi szlovákságot szólítják meg, valamint a „Békéscsaba anno” rovatot Gécs Béla bácsi tollából. Utóbbi a múlt szépségeire és érdekességeire, hagyományaink és örökségünk ápolására hívja fel az olvasók figyelmét. Hiszem, hogy a történelemnek és a legendának közös a célja: megmutatni a pillanatnyi emberben az örök embert.

Köszönöm mindenkinek a munkáját, aki hozzájárult a Csabai Mérleg 25 éves működéséhez. Boldog születésnapot Csabai Mérleg!

 

FEL