Csabai életképek: Egy boldog sziget a magyar tengerben

2021. július 17. 14:39 | Ugrai Gábor

A XX. század elején alapított Miskolci Napló is fontosnak tartotta, hogy békéscsabai tudósítója cikket közöljön városunkról 1926. július 16-án. A pozitív kicsengésű írás azt a hatalmas fejlődést mutatja be, melyen Csaba ment keresztül a húszas években.

A város, bár szegényebb, mint a többi hasonló magyarországi település, de a vasútnak köszönhetően „gócpontja a kelet és nyugat közötti kapcsolatnak” – írták. A vasútállomás ennek köszönhetően állandóan fejlődik, egyre több a sínpár és az sem véletlen, hogy „az Orient-express hosszú rohanásában itt tart először pihenést”. A pályaudvar minden nap többször is „internacionális korzóvá változik” az ideérkező utasoknak köszönhetően.

A fejlődés miatt mondhatta a város egyik vezetője a következőket: „Ha sokáig tart Trianon, Békéscsaba lesz az ország második városa...”.

A város bemutatása a lakáshelyzettel folytatódott. Szerencsére a helyzet javult, hiszen csak 1926-ban már öt, kétemeletes palota készült el Békéscsabán, tele üzletekkel és lakásokkal, mert „az ország különböző vidékeiről özönlenek ide az emberek […] és minden lakásra szükség van”.

Az utak helyzete is rendeződött, a régi köveket kicserélték kisebbekre, és a kövezettel együtt több helyen vízvezetéket és szennyvízcsatornát is építettek.

Az újságíró külön kiemelte a postapalotát, a fürdőt és a lánygimnáziummal kapcsolatban megjegyezte, hogy „idén érte el a nyolcadik osztályt és egyre több a növendéke”. A város kulturális élete is példaértékű volt, az addigi héthónapos színházi szezont akkor akarták meghosszabbítani tíz hónapra. A város lakói békében éltek egymással, a különböző felekezetek között is rendben volt minden.

Az újság arról is beszámolt, hogy a város tervei szerint a keskenyvágányú kisvonat hamarosan villanyhajtású lesz, így „Csabán pár év múlva duplavágányu villamos bonyolítja le a forgalmat”. Az ipar területén is érződött az előrelépés, gyakorlatilag minden évben egy új gyár kezdte meg működését Békéscsabán. Mindezt a város azzal is segítette, hogy olcsón biztosított telket az újonnan létesült gyáraknak, üzemeknek.

A képviselő-testület szerette volna fenntartani a fejlődést, emiatt külföldi kölcsönök felvételét tervezte, melyekből bérházakat kívántak építeni. Ezzel is arra törekedett a település, hogy minél többen költözzenek ide, minél nagyobb legyen a város. Csaba lakással és munkahellyel várta az ideköltözőket, és a lap tudósítása szerint „a városban nincs munkanélküli”.

További programok »

FEL