A Körösvidék végigkövette a nyugat-magyarországi eseményeket, részletesen beszámolt a december közepén megtartott népszavazás előzményeiről és annak eredményéről is. Az érdeklődést az is erősítette, hogy Egán Imre, Békés vármegye volt főispánja maga is harcolt a szóban forgó területek megtartásáért.
A nagyhatalmak döntése szerint a népszavazást 1921. december 14-től kezdődően rendezték Sopronban és 8 környező faluban. A Körösvidék első tudósítása az eseményről december 15-én (csütörtökön) jelent meg a csabai lapban „Szombaton bontják fel az urnákat Sopronban” címmel. A beszámoló szerint rendben folyik a szavazás és „nagy tömegek várnak arra, hogy sorra kerüljenek”. Sajnos egy kisebb baleset beárnyékolta a napot, mert az egyik szavazóhelyiségben leszakadt a csigalépcső és többen is megsebesültek.
Másnap a „Folyik a soproni népszavazás” cikkben olvashatták őseink, hogy a népszavazás a városban délután kettő órakor véget ért és a szavazatra jogosultak több mint 90%-a élt jogával. „Befejeződött a nyugatmagyarországi népszavazás” tudósított a Körösvidék december 17-én, melyből az is kiderült, hogy Nagycenk „minden egyes lakója Magyarország mellett szavaz”.
December 18-án, címlapon, vastag betűkkel jelent meg az örömteli hír, hogy „Sopron a miénk maradt”, hiszen a leadott 24 063 szavazatból 15 334 fő szavazott Magyarország mellett. A hír hallattán hatalmas örömünnep tört ki Sopronban, a tömegek az utcákon ünnepeltek és a templomok egy órás harangzúgással „hirdették a magyarság diadalát”.
Természetesen a Körösvidék a szavazás lezárulta után is folytatta a soproni hírek közreadását. December 21-én számoltak be arról, hogy az adott területen folytatódtak az ünnepségek, melyek közül kiemelkedett a helyi evangélikus diákság hálaadó ünnepe.
Békéscsaba is köszöntötte a soproni népszavazás eredményét. A városban 1921. december 21-én a katolikus templomban gyűltek össze „városunk összes hivatalai, iskolái, intézetei”. A szentmisét Bartos Ferenc plébános celebrálta, a misén az egyházi énekkar előadta a Te Deumot és a Hiszekegyet is.
Az 1921-es év történelme tehát szerencsésen alakult azáltal, hogy Sopron és Békéscsaba is magyar maradhatott.
