Országos hír – A „hűség városa” még nem „hűség városa”
Száz évvel ezelőtt zajlottak azok az események hazánk nyugati felében, melyek következtében Sopron és környéke Magyarországon maradhatott. Természetesen a Körösvidék részletesen beszámolt az eseményekről, márt csak azért is, mert Egán Imre volt Békés vármegyei főispán is a területek megtartásáért harcolt.
A csabai lapban 1921. szeptember 16-án jelent meg egy írás, melyben a soproni tudósító mutatta be a csabaiaknak azokat a veszteségeket, melyek Sopron elkerülésével érné a magyarságot. Az írás sötét jövőt festett le, azaz „jön a zöldarcu rém, a pusztulás, a romlás, a visszaesés soksok évtized verejtékes munkájával felépített civilizáció halála és a kommunizmus”. Ha Sopron és környéke Ausztriához fog tartozni, amitől „már-már alig választ el bennünket néhány nap”, az gyakorlatilag halálra ítéli a terület gyáriparát. Mindezt az itt lévő gyárak bemutatásával mutatta be a cikk. A vasárugyárnak Grazban működik a „mása”, az elcsatoláskor a soproni telephely „létjogosultsága és értelme megszünik”. A vasúti műhely, a cementgyár, a „cinfalvi és félszerfalvi cukorgyárak”, az élesztőgyár, a gombgyár és a szőnyegszövőgyár is meg fog szűnni. Ugyanez lesz a helyzet a sörgyárakkal, a soproni téglagyárral, de a „szivarkahüvely-gyárral” is. Sopron vármegye iparfelügyelője is nyilatkozott a lapnak. Véleménye szerint Nyugat-Magyarország elcsatolása nemcsak Sopron gazdaságára lesz tragikus hatással, hanem „az egész pezsgő nyugati magyar élet és kultura — teljesen tönkremegy”. A környéken sorozatban fognak megszűnni a gyárak, mert Ausztriában elég lesz egy belőlük, és nekünk ezt tétlenül kell végignéznünk. „Kényszerítenek bennünket, hogy leláncolva nézzük végig e kivégzéseket, mignem reánk is sor kerül”. Szerencsére minderre nem került sor, hiszen a mai kor olvasója már tudja, hogy végül Sopron és környéke népszavazás útján maradt Magyarországon.
Helyi hír – Újabb szervezet Békéscsabán
Az első világháborút követő zűrzavaros időkben nagyon sok olyan szervezet jött létre, melyek célja az ország területi egységének megőrzése, visszaszerzése volt. A trianoni békediktátum után szükség volt arra, hogy ezek a szervezetek erőiket egyesítsék, összefogjanak és közösen fogalmazzák meg gondolataikat és a győztes antant is követelte az irredenta szervezetek megszüntetését. Ilyen szervezet volt a Területvédő Liga (TEVÉL), mely 1921 nyarán egyesült a Nemzeti Szövetséggel. Ez utóbbi szervezkedés még 1919-ben jött létre báró Perényi Zsigmond kezdeményezésére és nagyon hamar már 50 000 taggal büszkélkedhetett. A szövetség célja kezdetektől fogva „a jövő magyarságának nemzeti alapon való megteremtése, lelki integritásának helyreállítása, külföldön pedig a magyar nemzet múltiának, kultúrájának és törekvéseinek megismertetése voltak, melyeket fokozott mértékben egészített ki a legszívósabb küzdelem a trianoni szerződés revíziója érdekében”.
A békéscsabai TEVÉL fiókja 1921. szeptember 17-én tartotta a „csatlakozási gyűlését” a Városháza dísztermében. Az ülést dr. Rell Lajos gimnáziumi tanár, a TEVÉL békéscsabai fiókjának igazgatója nyitotta meg. Beszédében „meghatóan szép szavakban ecsetelte a Területvédő Liga eddigi örömmel és bánattal teljes működését, majd ismertette azt a rendeletet, mely az anlant kényszerítésére a minisztérium feloszlatta az irredenta egyesületeket”. A Magyar Nemzeti Szövetség részéről Kőrösy Endre ismertette a csatlakozás körülményeit, de részletesen kitért a nyugat-magyarországi eseményekre is. A csabaiak nagy tetszéssel fogadták a küldött szavait és kimondták, hogy a csabai TEVÉL is csatlakozik a „M,N,Sz-be”. Ezt követően a tisztviselők megválasztására került sor. Bár Dr. Rell Lajos tiszttársai nevében is lemondott a vezetőségről, de egyhangúlag újraválasztották őket és a tagság „kiegészítette a tisztikart Gajda Béla és Thamássy Ilona alelnökükül való megválasztásával”.
Helyi hír – Szenzáció a városban
A békéscsabai olvasók 1921. szeptember 15-én találkozhattak először Rex mester nevével, azzal a „külföldön is ismert telepatikus fenoménnal”, aki a hírek szerint Csabára érkezik és szenzációs előadásokat tart a Színházban. Másnap, szeptember 16-án pedig már arról szóltak a hírek, hogy a városban addig nem látott reklám tűnt fel. A járókelők az utca kövezetén mindössze három betűt olvashattak: REX. Találgatások özöne indult el, hogy mi is lehet ez, sokan egy titkos jelnek vélték a feliratot, de hamar kiderült, hogy mindössze az „Európaszerte ismert szuggerátor” hirdeti ezen a módon is előadásait.
A Körösvidék beharangozója is felkelthette az érdeklődést a műsor iránt, hiszen a cikk szerint a mester „oly kísérletekkel lepi meg a közönséget, miket évekig nem fog elfelejteni a csabai közönség”. Újabb nap, újabb beszámoló. Szeptember 17-én már konkrétan az előadásról esett szó a csabai lap hasábjain, bár a Körösvidék kijelentette, hogy „nem reklámszerü szokásos beharangozást akarunk most irni, hanem a tehetség és müvszetnek párosult sikerét méltatjuk”. A mester járt a szerkesztőségben, de „nem valami szúrós feketeszemű szuggerátornak képzelt egyén — hanem egy csinos fiatal ember — kinek mélyen árnyékolt szemeiben lenyűgözőakaraterő rejtőzik”. Hosszas beszélgetés folyt az újságírók és Rex mester között, amin elhangzott, hogy egy külföldi túrát szakított félbe a hazai turné miatt az előadó, mindezt azért, hogy Magyarországon is feltárja „a nézők előtt a titkok kapuit”. Szó esett még boszorkányságról, szellemidézésről és varázslókról, jósokról is. Az újságírók is reklámozták az előadást, még az is szóba került, hogy hol lehet jegyet venni azokra. Szeptember 18-án már vicces „strófák” is megjelentek a Körösvidékben: „Az hirlik . . . hogy a nyíregyházi macskák üzletrontásért beperelték Rex mestert, ugyanis több embert macskává szuggerált”, vagy „Telepathikus fenomén vagy fenepatikus telomén jön á városba, aki — a plakát szerint — egy pillanat alatt minden vágyunkat teljesiti.. . meg kellene választani polgármesternek”. Érdekes, hogy magáról az előadásról nem olvashatunk beszámolót, de szeptember 18-án megjelent egy írás a csabai lapban „Az új élet álmai” címmel, melyben „egy uri leány, aki médium volt Rex Mester előadásán” mondta el véleményét az általa átélt érzésekről. A nehezen követhető gondolatmenetben ilyeneket lehet olvasni: „[...] láttam [...] Égig meredő és az égi ködbe futó templomtornyok gigászi nagyszerűségét és alattuk millió földi pórszemet, földi embert, kik hihetetlen igazságokat vallva rohantak az Uj Elet felé” vagy „Elfojtott lélegzettel hallgattam szavát, szemeinek bűvös sugarában oly jól esett aludnom, fürdenem s szavai, melyek mindent megmagyaráztak, lassanlassan tépdesték le a nembánomság, a hitetlenség töviseit a lelkemről”. A „Próféta”, kinek előadásai tömött nézőtér előtt zajlottak Békéscsabán, kinek „még sehol sem látott mutatványait feszült érdeklődéssel fogadták” hamarosan elhagyta a várost. Novemberben csabai hívei megütközéssel olvashatták, hogy Rex mestert egy szegedi előadása miatt feljelentették, mert „e komoly tudományágnak cirkuszi és közegészségügyi szempontból veszedelmes módon” zajló előadásai miatt egy résztvevő asszony rosszul lett.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?pg=276&layout=s
Magyar Nemzeti Szövetség
