Csaba a városiasodás útján 4. – Város a külsőségekben

2022. augusztus 12. 08:43 | behir.hu

A polgáriasodó Csaba elsősorban az égetett téglából való, emeletes épületein érhető tetten. Minél több az emeletes, adott korban modern épület, és minél kevesebb a földszintes, egyszerűbb ház, a település annál modernebbnek hat. Ez csak egy alkotóeleme a külsőségeknek, de szembetűnő.

A csabai urbanizáció e szakasza az 1850-es években kezdődött. Amikor 1852-ben Munkácsy Mihály gyermekként a városba került, az a városkép, amely a szeme elé tárult, inkább keltette benne egy falu benyomását: „A város látképe csodálatba ejtett: hosszú-hosszú utca, egész alacsony, széles házakkal, amelyek szalmafödelei mintha a földből nőttek volna ki.” Díszesebb épülettel a templomokon kívül a Gyulai úton találkozhatott, a földszintes, de általa szépnek talált Urszinyi- és a Steiner-kúriákkal. Emeletes épületet Munkácsy akkor keveset láthatott Csabán. Láthatta az 1851-ben, a várostól bérelt földön, az ország harmadik gőzmalmaként létesült csabai malmot (igazi fejlődése 1872-ben kezdődött, akkor bővítették).

1853-ban már állhatott az első emeletes ház a városban, a mai Munkácsy utcában levő Reiner-ház, ugyanekkor épült az 1006. szám alatt a régi városháza emeletes épülete. 1867-ben emeletes dohánybeváltók épültek a mai repülőhíd környékén (a II. világháború alatt ez volt a gettó). 1869-70-ben épült a Fiume Szálló, 1873-ban az új városháza, 1875-ben a közbirtokossági épület, 1877-79-ben a színházépület, majd a bérházak, bérpaloták. Ezek nem csak közigazgatási székhelyek voltak, hanem a tisztes úri polgárság lakhelyei, illetve az üzletek, egyletek, bankok, nyomdák és szervezetek székházai is. Ezt egészítették ki az egyéb „kényelmi funkciók”, a szilárd útburkolatok és járdák mellett.

1875-ben a Gyulai úti fahíd helyén téglaboltozatos, 1879-ben a Kiss Ernő utcai fahíd helyén vasszerkezetes hídépítményt emeltek. Az utcai közvilágítás 1868-ban indult el, ami mintegy 50 darab petróleumlámpát jelentett, 1870-ben pedig elindult az első bérkocsi szolgáltatás. Ezzel párhuzamosan a polgárság színre lépett a nyílt téren is. Igényelte a társasági természetközeli szórakozási lehetőséget, amelyet a városi angolparkok biztosítottak. Létrejött egy városi sétakert (a későbbi Széchenyi liget), épült oda pavilon, vendéglő, gőzfürdő. 1882-re pedig az egykori Katona tér (ma: Petőfi liget) helyét is beparkosították, és oda is került egy kis pavilon. Ezeken a helyeken akkoriban élénk társasági élet folyt.

Szalay Ágnes

További programok »

FEL