Mi van ma? Hétfő? Nem, csütörtök. Ha hétfő lenne, akkor nem kedden, hanem szombaton lépett volna fel a Meseház zöld deszkáin a Bujdosó Quartet. De kedd volt, most meg csütörtök van. Különben meg mit számít?
Bujdosó János, a csapat frontja külön megér egy bekezdést. A gitáros többek között muzsikált a Pop Ivánban, a Kistehénben, a Specko Jednóban, az Egy Kiss Erzsi Zenében, az Európa Kiadó jelenlegi szólógitárosa, újságíró, zeneszerző, filmzeneszerző. Saját zenekara, a Bujdosó Quartet már több mint egy évtizede működik. Egyebek mellett a Józsefváros Újság munkatársa; megesett, hogy Klubrádióban egy műsorban szerepelt a Drága Bolgár Úrral is. A Radics Béla – A megátkozott gitáros című moziról pedig egy tűpontos megsemmisítő kritikát írt.

Festival feeling – Fotó: Such Tamás / behir.hu
A szombati keddi hangversenyük egy hatvanas évekbeli hangulatot megidéző, torzított gitárriffel kezdődött. De a körhintáról a többiek sem maradtak le. Különösen a Hammond hangzású billentyűszólónál vártam, hogy a kócos, másnapos és mindig mámoros Jim Morrison mikor lép már ki a góréból, torkában az utánozhatatlan baritonjával. A következő egy Karády, majd egy Bertolt Brecht (a Doors is játszott Brecht kuplét) szerzemény volt, de hallhattunk Cindy Laupert nótát is – a saját stílusukban.
Egyebek mellett Bujdosó Jani nagyon különlegesen kezelte a hangszerét. Más virtuózokhoz képest szinte csak egy fekvésben, mint a kaszáspók lábai a háló körül, tekeregtek ujjpercei a húrok hátán, és mégis a világ összes hangját előcsalogatta a gitárjából.
Ismét – mint mindig – egy pazar bál zajlott Veres Krisztáéknál.
*
(Bujdosó János – gitár, ütőhangszerek, Kálmán András – billentyű, Szerető Dániel – basszus, Koncsecskó Péter – dob)