A többségükben római katolikus délszlávok, a sokácok hozták Mohácsra még a 18. században ezt a népszokást, aminek a lényege a termékenység, a varázslás, a gonosz űzés, valamint a jó és a rossz harcának megtestesülése. A kellékek közül nem maradhatnak ki a kereplők, a sípok, a maszkok és a bundák sem. A farsangi ünnepkörnek ez a tavasz fordulót jelző időszaka. Erdősi Géza nyugalmazott muzeológus elárulta, hogy a busójárás mára inkább egy idegenforgalmi látványosságnak számít.
- Mohács lakossága körülbelül olyan 40 ezer lakos, ebben az időszakban felbolydul a település, hihetetlen sokaság gyűlik össze. Ennek a záróakkordja egy irdatlan nagy mágia, meggyújtják a tüzet, aztán még táncolnak is körülötte. Merthogy a tűz, ami mindent megtisztít, mint a főnixmadár, amely poraiból felkel és megújul - emelte ki Erdősi Géza nyugalmazott muzeológus.
Forczek Győző, a Csabai Farsang elnevezésű rendezvénysorozatról azt mondta, nagyon fontos a hagyományok és a kortárs művészetek ötvözése és az, hogy a program látogatói kikapcsolódás közben kergessék el a telet, akár egy-egy jól sikerült koncerten - mint amilyen Udvaros Dorottyáé volt.
- A Subscribe rockegyüttes kőkeményen odacsapott a húrok közé és ott pedig konkrétan elordítottuk a rossz időt, viszont a hagyományőrzés is megvolt már szombaton a kiszebáb égetés révén, és most pedig a Busójárás című kiállítással. Igyekszünk a hagyományőrzést is megmutatni a békéscsabai közönségnek - mondta Forczek Győző, a Csabagyöngye Kulturális Központ kulturális szervezője.
A farsangi időszak a hagyomány szerint húshagyó kedden ér véget, de a Csabai Farsang további színes rendezvényekkel, koncertekkel és programokkal február 17-ig várja az érdeklődőket.
