Csütörtökön tárgyalta a Békéscsabai Járásbíróság a mentős gázolásként elhíresült ügyet. Gy. J. vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt 1 év 8 hónap fogházra ítélte nem jogerősen a bíróság, két évre felfüggesztve, emellett tíz hónapra a jogosítványát is elvették. A tárgyalás végén az ítélet ellen a vádlott fellebbezett.
A tárgyalást januárban a vádlott és a tanúk meghallgatásával kezdték meg a Békéscsabai Járásbíróságon. A vádirati és ítéleti tényállás szerint a vádlott a katasztrófavédelemnél és másodállásban a mentőszolgálatnál dolgozott. 2016. november 22-én 14 óra 37 perckor kezdték meg a vonulást a mentők a Berzsenyi utcából, és a Vécsey utcába tartottak. A mentőautó 87-89 kilométer/óra sebességgel közlekedett, használva a megkülönböztető fény- és hangjelzést, amikor 14 óra 40 perckor elütöttek a kereszteződésben egy fiatal biciklist.
A 16 éves lány a Petőfi utca felől a Szemere utca irányába tartott, a gyalogátkelőhelytől egy méterre kerékpározott. A mentőautónak pirosat, míg a biciklisnek zöld jelzést adott a lámpa. A kezében tartotta a mobiltelefont, az ahhoz kapcsolt fülhallgatón keresztül pedig zenét hallgatott. Amikor felhajtott az úttestre, tőle a mentőautó 59-60 méterre volt. Bár a sofőr vészfékezett, 75-77 kilométer/óra sebességgel gázolták el a fiatalt, akinek ellátását azonnal megkezdték.
A tárgyaláson több videót is levetítettek. Az egyik a mentőautó fedélzeti kamerájának felvétele volt, amely alapján megállapítható volt, ahogy a mentőautó kifordult a Berzsenyi utcából, a Bajza utcában és a Bartók Béla úton nemcsak a megkülönböztető fény-, hanem a hangjelzés is folyamatosan ment. A másik felvétel a bizonyítási kísérleten készült.
A vádhatóságot képviselő dr. Tibori Balázs perbeszédének elején leszögezte, azt kell eldönteni, hogy a tragédiáért kizárólag a KRESZ-t több ponton megszegő 16 éves lány, vagy mellette a vádlott is felelős-e. Részletezte, hogy a biciklis fiatal nem nézett körül, mielőtt a zebrára hajtott, miközben a mentőautó már féktávolságon belül volt. Kiemelte azt is, hogy a megkülönböztető fény- és hangjelzést együttesen használó jármű megszegheti a KRESZ egyes rendelkezéseit, azonban ezzel a közlekedés biztonságát nem veszélyeztetheti. Meg kell győződnie arról, hogy a közlekedésben résztvevők lehetővé teszik az akadálytalan továbbhaladást. Hozzátette: ha a mentőautó 58-60 kilométer/óra sebességgel halad, intenzív fékezéssel elkerülhető lett volna a baleset.
A sértetti képviselő csatlakozva az ügyészhez kiemelte, meg kell állapítani a vádlott felelősségét a baleset kialakulásában. Dr. Gáspár Katalin hozzátette, a sofőr a KRESZ szabályaival ellentétben nem győződött meg arról, hogy mindenki megadta-e neki az elsőbbséget. Kiemelte: a másik fontos tényező az ügyben a közlekedők biztonsága. Hangsúlyozta: a mentős a balesetet megelőzően hét piros jelzésű lámpán is áthaladt, ugyan megkülönböztető fény- és hangjelzést használva, de mindezt nagy sebességgel tette meg.
A vádlott ügyvédje perbeszéde elején arra hívta fel a figyelmét, hogy „egy mentős soha nem nézi a kilométerórát”, ugyanis első számú feladataként azt tekinti, hogy odaérjen az adott helyszínre. Érvelésében dr. Kvasz Tibor kiemelte: ugyan leírva és kimondva soknak tűnhet a már korábban említett 87-89 km/órás sebesség, de az indulástól számított szakasz dinamikája alapján arra számíthatott a sofőr, hogy megkapja az elsőbbséget minden közlekedőtől. Hozzátette: nem kell és nem is lehet arra számítani, hogy egy közlekedő - mint ahogy ebben az esetben ez mégis megtörtént - két érzékszervét is kizárja akkor, amikor a gyalogátkelőhelyre lép, illetve jelen esetben gurul. Az ügyvéd ugyan nem vitatta a tényt, hogy egy nagyon szomorú történetről van szó, amely több családban is traumát okozott, ugyanakkora baleset nagyobb figyelmet hozhat a gyermekek biztonságos közlekedésre nevelésében, illetve a sofőrök, mentősök folyamatos képzésében is. Dr. Kvasz Tibor zárásként a sofőr felmentését kérte. A vádlott az utolsó szó jogán újra őszinte részvétét fejezte ki a fiatal lány családjának.
Súlyosabb ítéletért és felmentésért is fellebbeztek
A vádlottat halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt egy év nyolc hónap fogházra ítélte a bíróság, két évre felfüggesztve, emellett tíz hónapra a jogosítványát is elvették. Dr. Bíró Mariann ítéletének indoklásában kiemelte, a mentős azzal, hogy használta a megkülönböztető fény- és hangjelzést figyelmen kívül hagyhatta a KRESZ egyes szabályait, így áthajthatott a piros lámpákon, illetve átléphette az 50 km/órás sebességhatárt. Ugyanakkor hozzátette, mindezt kizárólag a közlekedés további résztvevőinek magatartására tekintettel lehet megtenni. Kiemelte, a mentősnek ebben az esetben minden irányban meg kellett volna győződnie arról, hogy mindenki megadja-e az elsőbbséget. Dr. Bíró Mariann hangsúlyozta: ez ebben az esetben nem valósult meg, ugyanis a sértett nem nézett a gépjárműre, csak előre figyelt, miközben kerékpárjával közel helyezkedett az út széléhez és a bicikli nyergében ült.
Dr. Bíró Mariann hangsúlyozta: az enyhébb ítélet hátterében az állt, hogy a mentős korábban büntetlen előéletű volt, három gyermeket nevelő édesapáról van szó, korábban balesetmentesen közlekedett mind a katasztrófavédelemnél, mind a mentőszolgálatnál, valamint az is, hogy a halálos balesethez a sértett szabályszegése is hozzájárult.
A tárgyalás végén az ügyész súlyosabb ítéletért, míg a vádlott teljes felmentésért fellebbezett.
