Kevés a bölcsődei férőhely országos szinten, az ágazati szakszervezet szerint több dolgozóra is szükség lenne. A témában Bogár Évával, a Békéscsabai Egészségügyi Alapellátási Intézmény vezetőjével beszélgetett Szabó Rita műsorvezető a 7.Tv Aktuális című műsorában.
– Békéscsabán mi a helyzet a bölcsődéket illetően?
– Békéscsabán négy bölcsőde működik, három bölcsőde önkormányzati fenntartású az intézményünk keretében, egy pedig magánvállalkozásban működik. A négy bölcsődében összesen 260 férőhely van, plusz a vállalkozói bölcsődáben 42 férőhely. Tehát 302 az intenzíven működő férőhelyszám.
– Mekkora a bölcsődék kihasználtsága?
– Maximálisra van járatva. Mindegyik intézményünk fel van töltve. A jelentkezők úgymond folyamatosan jelentkeznek, regisztráljuk őket, és próbáljuk besorolni az üresedő férőhelyekre a gyermekeket. Meglehetősen sokan keresnek meg bennünket a fiatal kisgyermekes szülők közül.
– Kik, és mi alapján jogosultak a bölcsődei ellátásra?
– A bölcsődei ellátásra jogosultság elég széleskörű. Fontos, hogy munkahelye legyen a szülőnek, és ez alapján igényelje a bölcsődét. De az sem ritka, hogy esetleg szociális helyzete alapján veszünk fel valakit a bölcsődébe, vagy esetleg azért, mert tartósan beteg a szülő, és nem képes ellátni a gyermekét. Gyermekvédelmi okokból miatt is sor kerülhet rá, ha védelembe van véve a kisgyermek.
– Hogyan tudják igényelni a szülők a bölcsődei elhelyezést? Mi ennek a menete?
– A kiszemelt bölcsődét kell megkeresni, és ott a bölcsődevezető segítségével kitöltenek egy jelentkezési lapot, regisztrálják a személyi adatokat. Az önkormányzat hagyja jóvá a felvételt, ő jár el a hatósági szerepköréből adódóan. Amikor létrejön ez a döntés, megszületik a felvételről szóló határozat, akkor tudjuk egyeztetni a beszoktatást az intézményben.
– Említette, hogy elég nagy az igény a bölcsődékre Mi a teendő akkor, ha esetleg többen szeretnék a gyermekeiket a bölcsődében elhelyezni, mint ahány férőhely van a városban?
– Folyamatosan egyeztetünk. Létezik várólista, ez tagadhatatlan. A megnövekedett igényeket próbálja az önkormányzat lekövetni, ezért folyamatosan tesz erőfeszítéseket. Az igény az valóban megnőtt. A várólistát próbáljuk mindig úgy aktualizálni, hogy igyekszünk előrébb hozni – ahogy üresednek a férőhelyek – a várólistán lévőket. Egy kis segítség talán, hogy az intézményünkben, a belvárosi bölcsődében működik egy játszóház is. Ami fizetős ugyan, de nagyon alacsony önköltséges áron működik. Ez is besegít kicsit az ellátásba.
– Említette, hogy az önkormányzat próbál ezen a helyzeten segíteni. Hogyan?
– Igyekszünk a fejlesztési lehetőségekkel élni. Ez uniós direktíva is, hogy a napközbeni gyermekellátás százalékos arányát javítania kell Magyarországnak a Barcelonai Egyezmény alapján. A város szerencsére nagyon sikeresen indult korábbi EFOP-os és TOP-os pályázatokon. Most is egy TOP-os pályázatunk van megvalósítás alatt. 2013-ban 40 férőhelyet nyitottunk. 2014-ben saját erőből 16 férőhelyet fejlesztett a város, idén pedig három csoportot, összesen 36 férőhelyet szeretnénk kiviteleztetni.
– Elindult egy fejlődési folyamat, évről évre próbálják bővíteni a férőhelyeket. Idén a kormány 10 milliárd forintot szán a bölcsődei fejlesztésekre. Békéscsabán hol, és milyen fejlesztések lehetnek?
– A Belvárosi Bölcsődében – ez a 3. számú Bölcsőde néven ismert intézményünk – kettő csoportot fogunk indítani, egészen pontosan 24 férőhelyes a két csoport. A jaminai bölcsődében, a MIVA Bölcsődében is lesz egy csoportnyitás 12 férőhellyel.
– Jellemzően miért viszik bölcsődébe a szülők a gyerekeket? Ön is mondta, hogy nagyon jó arányban vissza tudnak menni az anyukák a munkába. Valóban a munka az elsődleges ok, amiért a szülők a gyerekeket a bölcsődébe viszik?
– Igen, ez a meghatározó. Ha százalékos arányban néznénk, szerintem 95 százalék amiatt dönt bölcsőde mellett, mert munkába állás lehetősége adódott számára. A GYED extra bevezetése nagyon motiváló szerintem a szülők körében, mert a fizetését, illetve a GYED összegét is megkapja a két éven aluli kisgyermek esetében. Kétéves kortól pedig látszik már a gyereken is a közösség iránti érdeklődési igény. Egyre többen döntenek akkor már a közösség élménye miatt a bölcsőde mellett. Ott is van egy párhuzam, hogy a GYED összegét felváltó GYES, és a munkából származó jövedelem együttesen illeti meg a szülőt.
– Ön mit tapasztal? A szülők szívesen hagyják a bölcsődében a gyermeküket?
– A beszoktatás ideje alatt nincs könnyű helyzetben a szülő, és sokszor a kollegáim is kihívások előtt állnak. De azt gondolom, hogy a jól ütemezett beszoktatás átsegíti a családot a kezdeti nehézségeken. Szoktuk bátorítani a szülőt, és próbáljuk vigasztalni a gyermeket. A kezdeti nehézségek után mindenki pozitív élménnyel kezdheti majd az óvodás éveket.
– Munkaerő tekintetében mi a helyzet?
– Képzésekben jól állunk. 2007 óta van diplomás képzésünk a pályán. Szeretnénk a diplomások arányát növelni, jelenleg is négy kollegám jár munkavégzés mellett főiskolára. A pedagógus életpályába kapcsolódtak be a kollegák 2016. január elsejétől a bölcsődékben, és a szakképzésekben is meglehetősen jó az arány, a Szent-Györgyi Albert Szakközépiskola és Gimnázium folyamatosan indít osztályokat, és van szerencsére jó helyről származó utánpótlás.
– Vannak kezdeményezések arra, hogy még inkább felhívják a fiatalok figyelmét a bölcsődei szakirányokra?
– Vannak, illetve gyakorlatosokat is rendszeresen fogadunk. Jelenleg is 20-22 fő végez nálunk évközi gyakorlatot. Illetve vizsgaterep intézmény is vagyunk. Tehát vizsgáztató-helyként is működünk.
– Mennyire hosszú a beszoktatási folyamat a gyerekek szemszögéből? Mennyire könnyen tudnak átállni? Mit történik a beszoktatás során?
– Az első napokban nagyon-nagyon fontos az, hogy testközelséget nyújtsunk, biztonságot nyújtsunk, vigasztalást. Még akkor nagyon jól hat a figyelemelterelés, hogy kizökkentsük az anyahiányos állapotából. Aztán, ha a beszoktatás jól sikerül, – és ez általában így szokott lenni – már bátran játszanak, felszabadultan jól érzik magukat. Tevékenyen töltik a napjaikat az intézményben. Sokszor hallunk olyan visszajelzést, hogy akár szombaton, vasárnap is húzzák a kis cipőjüket, viszik a kis kabátjukat, hogy jönnének, mert nem tudnak különbséget tenni a hétköznap és a hétvége között. Ezt mindig olyan jó hallani, mert akkor visszaigazolódik, hogy jó helyen vannak, jól érzi magukat nálunk.
– Említette, hogy 2018-ban is várható fejlesztés. Hogyan halad ez?
– Az egyeztetések folyamatban vannak. Várhatóan tavasz környékén kezdődik a kivitelezés, és év vége felé cseng le. Remélhetőleg 2019. januártól – úgy gondolom, az a legkésőbbi határidő – a működési engedélyt is be tudjuk szerezni. Mert csak azzal tudjuk az intézmény új egységeit beléptetni a működésbe.
– Ilyenkor hogy tudják megoldani a gyerekek elhelyezését? Esetleg várható-e változás azért, mert dolgoznak az épületen? Ilyenkor mi a teendő?
– Remélhetőleg nagy segítségünkre lesz majd a leendő kivitelező. A bezárás időszakát úgy határoztuk meg, hogy a szokásos két zár be az intézményünk úgy, hogy csereintézmény lesz a városban, ha esetleg valaki nem tudja megoldani ezt a két hetet. A kivitelezés idején is próbáljuk a feladatainkat ellátni. Átéltünk már ilyen felújítást, biztos vagyok benne, hogy most is meg tudjuk oldani a problémás helyzeteinket.
– Mennyire voltak időszerűek ezek a fejlesztések, bővítések?
– Az igények miatt, azt gondolom, hogy nagyon-nagyon jókor jött, szinte az utolsó pillanatban. Az igények azt mutatják, hogy kell ennyi férőhely.
