A reklámhirdetések összeállításakor is előfordul, hogy a szövegezés vagy a grafika kitalálásakor valami véletlenül félrecsúszik. Sokszor ez csak az utókor szemében tűnik bizarrnak, különösen, ha egy régen reklámozott termékről azóta tudjuk, hogy az egészségre ártalmas. Erre jó példa az 1897-ből való, országosan és Csabán is megjelent hirdetése az „Asbest” talpbélésnek. Első Magyar Asbestáru Gyár kaucsukkal impregnált termékét valószínűleg sokan viselték, mert a szöveg szerint meggátolta a láb deformálódását, vagy a cipő átvizesedését. Ekkor azonban még nem tudhatta senki, hogy ez a finom fonalas szerkezetű anyaggá alakítható ásvány erősen rákkeltő.
A „villamos” szó jelentésváltozása miatt tűnik bizarrnak ez az 1903-ból való elemes zseblámpa-hirdetés: „Villamos zseblámpa, mely egy gomb mögnyomása után azonnal gyönyörű villamos fényt áraszt. Nem robban, nem tűzveszélyes.” A ma különösnek ható szöveg mellett el kell gondolkodnunk azon is, milyenek lehettek a korábbi modellek, mennyi kísérletezés és baleset kísérte egy működőképes eszköz megalkotásának folyamatát.
A századforduló és környéke az orvosi parazitológia megjelenésének ideje is volt. A személyi és közösségi higiénia alacsony szintje miatt számos parazitairtó szert reklámoztak a lapokban. A Csabán olvasható hirdetéshez viszont egy mai szemmel is bizarr grafika társult: egy fejkendős, idős falusi asszony egy anakonda méretű bélgilisztát teker fel, mint a kötelet. A problémát még évtizedekkel később is komolyan vették Csabán, ugyanis a piacon árult kolbászokat trichinavizsgáló géppel is megvizsgálták.
Abszurd grafika társult a Zacherlin rovarirtó permetszerhez is. A XX. század hajnalán közzétett rajzos hirdetéséhez a tervező egy ónémet stílusú épületekből álló városképet álmodott meg. Az égből egy kéz nyúl alá, s permetezi a rovarirtót, eközben az antropomorfizált rovarok és bogarak fejvesztve menekülnek, vagy haldokolnak. Az erkélyéről a lótetű puskával lövi az égből alányúló kezet, meghal a csótány plakátragasztó, a kanális partján horgászó szúnyog, a bicikliző pajzstetű.
Szerencsére azonban döntő többségben voltak az ízléses szövegű, finom keretbe foglalt hirdetések, melyekben legalázatosabban kérték a becses közönség szíves pártfogását.
Szalay Ágnes
