Na de milyen lehetőségei voltak egy csabai polgárnak? Ha tehetős volt és jól tudott németül, elmehetett például a stájerországi Gleichenberg-i gyógyhelyre is, ahol a gége- és légzőszervi betegséggel küzdők lélegezhettek fel a vasas gyógyvíz, fenyves gőzinhaláció és gyógyfürdő vétele után. „Elsőrangú kénes hévvizű gyógyfürdő” volt a budapesti Császárfürdő, amely már a római és török időkben is kedvelt hely volt, sőt, a „legmodernebb iszapfürdőkkel, pompás ásványvizes uszodákkal” szolgálta a gyógyulni vágyókat, 1906-től „hőlég-, szénsavas- és villamosvíz-fürdők” is elérhetők voltak a szolgáltatások között.
Külön kategóriát képeztek a hegyi gyógyfürdők. Ide tartozott Borszék, a fürdőigazgatóság kedvezményes utakat szervezett a településre. Ugyanígy az Iglódfüredi Vízgyógyintézet és nyaralótelep, amely „a fenyvesek közepette, pompás sétányokkal” várta Szepes megyében, a légzőszervi bántalmakban és ideggyengeségben szenvedőket, de „villanyos massage” is vehető volt.
Aki esetleg kevésbé vadregényes vidékre vágyott, az a közelebbi Tenkére is utazhatott. A Bihar vármegyei vasas fürdő a vérképzőszervi betegségekben, sápkórban, vérszegénységben, női idült betegségben szenvedőknek nyújtott enyhülést. A népszerű, Nagyvárad melletti Félixfürdő is kínálta szolgáltatásait, mint „Európa leggazdagabb kénes hévvíz-forrása”. Csúzos és köszvényes betegségre, csonttörés, ficam rehabilitációjára, bőrbajokra, női bajokra, „medencebeli sejtszövetlob és izzadmányok” kezelésére, máj-, epe-, és vesebajokra is jó volt.
Ezek között számos magánszanatórium is létezett. Így Pozsonyig is utazhattak a gyógyulni vágyók, ahol a Dr. Schlesinger-féle vízgyógyintézet és szanatóriumban vehettek kúrát. Közelebb pedig elérhető volt dr. Politzer Jakab nagyváradi gyógyintézete, ahol szintén kérhetők voltak a „villanyos gyógymódok”, „vibratiós massage”, a „soványító és hízlaló-kúra”, gyógyították az „idegességet”, szívbetegségeket is. Tájékoztató prospektussal pedig már akkor is minden intézmény szolgálhatott. Kedves egészségünkre!
Szalay Ágnes
