A tematikus egységekre bontott vándorkiállítás számos forrás bevonásával, a kort megidéző kulisszákkal mutatja be a trianoni békediktátumhoz vezető utat, annak következményeit és az államiság megőrzése érdekében tett erőfeszítéseket. A kollekciót 2020-ban, a trianoni békediktátum 100. évfordulóján tervezték elindítani azért, hogy bejárja az országot és 18 városban kiállítva bemutassa Magyarország történelmének egyik legmeghatározóbb traumáját, a nemzet túlélési képességét, azt a példaértékű erőfeszítést, aminek eredményeképpen 1920 után elődeink szilárd alapokon újraszervezték a magyar államot – fogalmaztak a szervezők.
A kiállítás két héten át, egészen április 5-ig minden nap 10-18 óra között tekinthető meg.
Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum történésze köszönetet mondott Békéscsabának azért, hogy a város befogadta az összeállítást. Mint fogalmazott, a 2020-as esztendőt Magyarország kormánya az összetartozás évének nyilvánította és ennek megfelelően az alapítvány úgy döntött, hogy a Várkert Bazárban található, első világháborús kiállítás utolsó három terméből összeállított tárlatot eljuttatja a megyeszékhelyekre. A vagon-installációkat a kiállítás képeiből, hangjaiból, idézeteiből, vagyis anyagából gyúrták össze. A legfontosabb cél az összetartozásra való emlékezés és emlékeztetés, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy a trianoni békeparancs hatására hárommillió ember került a határainkon túlra, ez azonban nem jelenti azt, hogy a nemzet székszakadt volna – tárta fel.
Azt is elmondta, hogy 2010-ben az Országgyűlés június 4-ét a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította, s ennek megfelelően immár nem számít, hogy ki él a határokon túl bármely utódállam területén és ki él az anyaországban, ettől függetlenül együvé tartozunk. A létrehozatali célok között szerepel az oktatási szándék, vagyis hogy be tudják mutatni a teljes folyamatot, azt a folyamatot, ami 1917-től kezdődik, magában foglalja a népköztársasági kísérletet, a tanácsköztársaság, vagyis a bolsevik diktatúra 133 napos rémuralmát 1919-ből, majd a trianoni békediktátumot is, illetve nem lezárva a történetet, bemutatja azt az időszakot, amikor az 1920-as években Magyarország talpra állt.
– Nagyon fontos beszélni a diktátum utáni időkről, mert példaértékű az a hatalmas teljesítmény, amelyet a magyarok akkor nyújtottak. Nem túlzás azt állítani, hogy egy új ország született meg az 1920-as években – összegzett a történész.
Dr. Bacsa Vendel, a város jegyzője a Szent István téren tartott megnyitón elmondta, hogy a tárlat által méltó módon emlékezhetünk meg a magyar történelem egyik legnagyobb traumájáról. Hozzátette, Trianon valamennyi magyar lelkében benne van, és az ezzel kapcsolatos megemlékezés mindig kiemelt szerepet kell betöltsön.
Galéria
