Szigeti Tamás volt az egyik kurátora a 39. alkalommal életre hívott sajtófotó pályázatnak. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Fotóriporterek Szakosztályának titkára, Balogh Rudolf-díjas fotográfus a bírálat szempontjairól szólva kérdésünkre úgy fogalmazott, idén az eddigiektől eltérően kizárólag online zajlott a zsűrizés. Jó ideje már, hogy nemzetközi szinten ismert és elismert döntnökök ítélik meg a képeket, a grémium öt tagjából három külföldi. Azt szeretnék ezzel megelőzni, hogy szó érje a ház elejét, jó elkerülni még az összefonódás látszatát is, a döntéseknek megkérdőjelezhetetleneknek kell lenniük.
Mint Szigeti Tamás elmondta, a zsűri nemzetközi tagjai is igen nagyra tartják a magyar fotográfiát, ezért a neves külföldi szakemberek szívesen vesznek részt a képek megítélésében.
– Unalomig ismételgetjük André Kertész és Robert Capa nevét, de az ő munkásságuk, az ő alkotó évtizedeik után is sok magyar fotográfus ért el sikereket a világban – fejtette ki a tárlat kurátora, aki azt is elmondta, hogy voltak félelmeik a felhozatallal összefüggésben, melyek aztán alaptalannak bizonyultak. Attól tartottak, a COVID19-járvány túlzottan meghatározza, egy irányba tereli, eluralja a pályázatot – összegzett a szakember.
Hozzátette, a jelentkezők ezúttal is leleményesek voltak, igen magas mércét ütöttek meg, nem lett unalmas vagy borzalmas és nem csupán a koronavírus-járványról szól. Kevés fotóriportert engedtek be az egészségügyi intézményekbe, de ők nagyszerű anyagokat készítettek. Továbbá, azok is megtalálták a jó lehetőségeket, akik nem közvetlenül az egészségügyi intézményekben fotóztak – húzta alá. Szigeti Tamás úgy fogalmazott, a szívéhez a portré és a mindennapi élet kategória áll igazán közel. Portré kategóriában két első díjat osztottak ki, ami nem tévesztendő össze a megosztott első díjjal.
Az egyik első helyezett egy édesanya, Nemes Tünde portrésorozata saját nehézsorsú, depresszióval küzdő fiáról, akinél agydaganatot diagnosztizáltak, majd megműtötték. A széria ezt a folyamatot ábrázolja, mutatja be lépésről-lépésre, anyai szemszögből. A másik elsődíjas Neményi Márton, aki egy nagyon vidám, jó hangulatú képsorozatot állított össze a vesztegzár időszakáról. Olyan embereket mutat be, akik a legszebb, legcsinosabb ruhájukat öltötték fel, adott esetben ahhoz, hogy levigyék a szemetet, mert máshova egészen egyszerűen nem mehettek.
– Ezen időszak egyik pozitív hozadéka az, hogy a MÚOSZ ezúttal szabadtérre tervezte, szervezte, installálta ezt a kiállítást – ezt már Varga Tamás alpolgármester mondta, hangsúlyozva: a korábbi, két évvel ezelőtti helyszín is nagyon jó volt, de a város szívében talán még több emberhez jut el a 39. Magyar Sajtófotó Kiállítás anyaga. Sokan kaphatnak lenyomatot a mai magyar fotográfia minőségéből, illetve napjaink aktualitásairól is. Mint az alpolgármester kérdésre elmondta, az ő személyes kedvence Balogh Zoltán fotósorozata, ami a járványról ad egyedi betekintést.
Imre György, a BSZC Szent Györgyi Albert Technikum iparművészeti tagozatának fotószakos tanára kiemelte, ez már a második alkalom, hogy Békéscsabán is megtekinthető a válogatás, előzőleg az iskola aulája volt helyszín. Az alkotások ilyen módon védettségi igazolvány nélkül, szabadon, korlátozás nélkül tekinthetők meg. Kérdésünkre elmondta, bár nincs személyes kedvence, de nagyon erősnek érzi a felhozatalt, érdekesek és izgalmasok a képek, minden kategóriának megvan a maga szépsége.
Felhívta a figyelmet, hogy a képalákat mindenképpen érdemes elolvasni, mert nagyon sok plusz információt tesznek hozzá a témához. Kérdésünkre kifejtette, hogy a jó sajtófotó talán attól igazán jó, ha a riporter egyedi módon mutatja be az adott eseményt, történést, a saját stílusában, felismerhetően tudja megfogalmazni a mondanivalót. Imre György végezetül kiemelte, mindenki nézze végig, értelmezze, élvezze a képek nyújtotta élményt, s válasszon magának favoritot.