A magyar Országgyűlés 2012 decemberében nyilvánította április 12-ét a Felvidékről kitelepített magyarok emléknapjává, amelyhez kapcsolódva minden évben megemlékezéseket tartanak.
79 évvel ezelőtt, 1947. április 12-én indították el az első transzportot a Felvidékről elhurcolt magyarokkal, és 1949. június 5-ig közel százezer embert szállítottak át Magyarországra. Akkoriban Békéscsabára közel 500 felvidéki magyar család érkezett, akik a vármegyeszékhelyen és a környező tanyavilágban kezdtek új életet.
A megemlékezésen elsőként Varga Tamás alpolgármester köszöntötte az összegyűlteket. Kiemelte: a városvezetés nagyon fontosnak tartja, hogy a városháza udvarán található emléktáblánál – amelyet 2008-ban helyeztek el – minden évben tisztelegjenek az érintettek emléke előtt.

– A közel nyolcvan évvel ezelőtt elhurcolt családok itt megvetették a lábukat, új életet kezdtek, leszármazottaik, unokáik és dédunokáik pedig ma is békéscsabai polgárként építik a várost, jelen vannak a mindennapokban. A tragikus eseménynek talán ez az egyetlen pozitív olvasata: a legnehezebb helyzetben is képesek voltak folytatni életüket, kapcsolatokat építettek, és idővel otthonra találtak itt. Ugyanakkor a szívük Felvidéken maradt, ennek a veszteségnek a fájdalmát pedig örökké magukban hordozzák – fogalmazott.
Pálinkás Előd, az egyik érintett család leszármazottja úgy fogalmazott: gyermekkorában gyakori volt, hogy a családi beszélgetésekben olyan súlyos kifejezések hangzottak el, mint a marhavagon, a fehér lap vagy a Beneš-dekrétumok.

– Én magam apai ágon kapcsolódom ezekhez az eseményekhez, és nagyon fontosnak tartom, hogy a mai világban is időt szánjunk a megemlékezésre, és megadjuk a tiszteletet őseinknek. A múlt tapasztalataiból tudunk építkezni a jövő felé – mondta.
Az ünnepi megemlékezést követően a résztvevők megkoszorúzták az emléktáblát, az átélők és hozzátartozóik pedig elhelyezték az emlékezés virágait.