A magyar hősök emléknapja alkalmából tartott megemlékezést Békéscsaba önkormányzata hétfőn a Németh Lajos és a Lipták András utca sarkán lévő hősi temetőben. Az ünnepségen a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola műsorával emlékeztek a háborúkban harcoló és a hátországban maradt katonákra.
A Magyar Hősök Emlékünnepe 102 éves múltra vezethető vissza, amikor IV. Károly király 1917-ben valamennyi községet arra kötelezett, hogy méltó emléket állítson honvédő katonáinak. A Hősök emlékünnepét egy 1924. évi törvénycikk rögzítette, mely kimondta, hogy „minden esztendő május hónapjának utolsó vasárnapját a magyar nemzet mindenkor a hősi halottak emlékének szenteli”. Az egyik legismertebb alkotás az összes elesett első világháborús katonára emlékeztető hősök emlékköve, melyet 1929-ben avattak fel a budapesti Hősök terén a Millenniumi emlékmű előtt.
A Hősök emlékünnepét 1945-től, a kommunista időszakban nem tartották meg. A rendszerváltás után újra lehetett ünnepelni az elesett magyar katonákat, majd egy 2001-ben elfogadott törvény a korábbi ünnep körét hivatalosan is kibővítette mindenkire: „akik a vérüket ontották, életüket kockáztatták vagy áldozták Magyarországért.”
Békéscsabán 1916-ban döntöttek úgy, hogy az első világháborús áldozatok emlékére hősi temetőt létesítenek. Az 1918-ban felszentelt temetőkertet Bischotka János 101-es főhadnagy terve alapján építették. A temető 728 sírjában a harcterekről hazahozott, sebesülésben vagy betegségben elhunyt hősök találtak nyugalmat. Az egyforma síremlékek egy műkőszobrot ölelnek körül, ami 1917-ben készült, és azt a pillanatot örökíti meg, amikor egy fiatal katona, Pop Vilhelm átveszi a zászlót idősebb társától, Papp László sebesült honvédtől.
A Békéscsabai megemlékezésen beszédet mondott a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészei Iskola igazgatója. Vida András kiemelte: ma elsősorban azokra a katonákra emlékezünk, akik a szabadságáért a nemzeti közösségekért életüket áldozták, de hősök voltak azok is. akik túlélték a háborút, majd becsülettel végigszenvedték a hadifogságot. S emlékezünk azokra, akik a hátországban teljesítettek szolgálatot, vállalták a nélkülözést és itthon védték a nőket, gyermekeket, időseket és a haza becsületét.
Vida András arról is beszélt: modern korunkban sokan nem értik azt, aki szülőföldről hősökről és helytállásról beszél. "Nem éltük meg személyesen a háború borzalmait, mi magunk már egy szabadabb világba születtünk. Tudni kell élni az őseink által kivívott szabadsággal, mert a mi felelősségünk harcolni a hétköznapokban; amikor embert kell gyógyítani, gyereket tanítani, házat, hazát és jövőt építeni. Olyan világot kell teremteni, ahol nem a pénz és a vagyon a meghatározó érték, ahol értelme és tartalma van a tisztességnek. Egyedül csak itt a saját hazánkban lehetünk igazán boldogok, itt kell élni és ezt az értékrendet kell tovább adni gyermekeinknek" – hangsúlyozta Vida András.
A Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola igazgatója után az intézmény diákjai ünnepi műsorukkal emlékeztek a hősökre.
Az emlékműnél több szervezet és magánszemély koszorút és virágot helyezett el. Békéscsaba önkormányzatát Kiss Tibor és Nagy Ferenc alpolgármesterek képviselték, de a helyőrség katonái, a Lehet Más a Politika helyi szervezete, a Békéscsabai Városvédők és Városszépítők Egyesülete, valamint a Lencsési Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola is elhelyezte koszorúját, és többen egy szál virággal emlékeztek hőseinkre.
