A nyár utolsó napjaiban a Békési Kastélyok bringás vándortábor 22. csapata is végére ért egyhetes túrájának. A nyár folyamán közel félezer diák, tanár és túrakísérő tekerte végig a Békés vármegye értékeit bemutató bringás vándortábort, melyet a Békéscsabai Turisztikai Egyesület együttműködésével, a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetség szervezett. A csapatok felfedezték és megismerték Békéscsaba értékeit, szépségét. A tábor első és utolsó napján a résztvevők városunkban szálltak meg így volt idő és lehetőség a bringázás mellett rácsodálkozni településünk épített és természeti értékeire.
– A vándortáborral Békéscsaba és térsége felkerült a kerékpáros turizmus térképére. Visszajelzések alapján a táborozók jól érezték magukat, így bízhatunk benne, hogy családjukkal, barátaikkal visszatérnek. Terveink szerint jövőre is megszervezzük a békési kastélyokat felfedező bringás vándortábort, ezáltal egész nyáron kerékpáros csoportokkal lesz tele a város, a térség – foglalja össze a tábor tapasztalatait Kocziha Attila a program egyik aktív résztvevője.
A kerékpár a 19. század végén jelent meg Magyarországon, akkor még angol nevén bicycle-nek hívták, innen ered a bicikli szavunk is. A kerékpár nevet később a járgány hazai népszerűsítője és elterjesztője, Kosztovics László adta. Eleinte főleg sporteszközként használták, így a biciklizést tekintjük az első technikai sportágnak. Később az egész országban elterjedt a használata, de leginkább az Alföldön, a korábbi mezővárosokban lett népszerű. Ilyen város Békéscsaba is, ahol már 130 esztendeje kerékpároznak az emberek, hiszen a terep sík, nincs szintkülönbség és a távolságok túl nagyok ahhoz, hogy gyalog tegyük meg az utat.
Az évtizedek alatt városunkban kialakult egy olyan társadalmi réteg, amely életvitelszerűen használja a bringát. Minden korosztályban találunk olyan városlakót, aki kétkeréken jár iskolába, dolgozni, intézni az ügyeit. Minderre örvendetes példa az iskoláink kerékpártárolóinak növekedése vagy a piac, a bevásárló központ előtti területek, ahol a nap jelentős részében nem találni parkolóhelyet a kétkerekűeknek.
Mindemellett az utóbbi időszakban megjelent egy új réteg, akik már a szabadidejűk eltöltésére, sportolásra, túrázásra használják a bringát. Egyre többen tudják, hogy aki kerékpárral közlekedik, az nem rohan, így sokkal többet lát a tájból. Nem száguld el a látnivalók mellett, az emberek integetnek neki, ha valami érdekeset lát, megáll, beszélget a helyiekkel, számos kapcsolatra tesz szert. Betér olyan helyekre, amiket az autós turista észre sem vesz.
– Békéscsaba mindkét réteget igényeinek megfelel. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően a városon belüli kerékpárutak hossza 85 kilométer. A városunkból kivezető utak mindegyike mellett épült kerékpárút, így valamennyi szomszédos település elérhető bringával is. Ezeket az utakat használva akár 102 kilométeres kerékpártúrát is megtehetünk. Ezek olyan számok, amelyekre már az ország más részein is felkapják a fejüket, emellett komoly siker, hogy az idei évben a Wenckheim turista- és kerékpárút lett az év kerékpárútja. Mindezeknek köszönhetően Békéscsaba és környéke célpontjává vált a hazai bringás közösségnek és ez már a turisztikai vonalon is érzékelhető – büszkélkedik a város egyik legismertebb túravezetője.
Térségünk fokozódó népszerűségéhez hozzájárul a város környéki Wenckheim körtúrák szervezése, amely különösen fontos Békéscsaba számára. A túra keretében kétkeréken bejárhatóak a környező településeken megbújó kastélyok, kripták és kápolnák, ami egy egész vagy akár többnapos programot kínál a környékre látogatók számára. A Wenckheim család története olyan nagy irodalmárokat is megihletett, mint Jókai Mór, de az utókorra maradt épületek ugyanúgy megmozgathatják az építészetért rajongók, vagy csak az utazni vágyók fantáziáját. Békéscsaba jó példa arra, hogyan sáfárkodhat egy város a jó földrajzi körülményei mellett a közeli történelmi nevezetességekkel.
Kocziha Attila kiemelte: az európai statisztikák azt mutatják, hogy a kerékpáros turizmus igen jelentős bevételi forrás lehet elsősorban a kisebb helyi vállalkozások számára.
– Vonzóvá kell tennünk a többnapos túrákat, az aktív kikapcsolódási lehetőségeket. A biztonságos, kényelmes, komfortos kerékpárút-hálózat már rendelkezésünkre áll, azonban ehhez osztrák vagy német színvonalú szolgáltatási rendszernek kell kapcsolódnia. Tény, hogy ahol vonzó az útvonal, ott sok a kerékpáros. És ahol sok a kerékpáros, ott a piac reagál az igényekre, a szolgáltatók is nyitnak a kerékpárosok felé. Cél, hogy a kerékpáros turisták minél több szolgáltatást vegyenek igénybe, vendégéjszakában vagy látogatószámban mérhető módon – fogalmazott.
Az aktív időtöltések közül nemcsak a bringázásból, hanem a gyalogtúrázásból is viszonylag kevés turisztikai bevétel származik, ha csak az egynapos kirándulásokat vesszük figyelembe. Egy békéscsabai családi túra otthonról hozott szendvicsekkel, kulacsokkal is megtehető, ugyanakkor a színvonalas éttermeket, programokat keresők igényeit is ki kell tudni szolgálni.
– Ezen dolgozunk jelenleg a Békéscsabai Turisztikai Egyesületben és örömmel tapasztaljuk, hogy a városban megmozdult a turisztikához kapcsolódó szolgáltatói szektor. Emellett szükség van szervezett túrákra, akár túravezetőkkel. A Bihari Túrák Közhasznú Egyesület ebben tud segíteni a békéscsabai turizmus fejlesztésében. Egyesületünk egy és többnapos kerékpáros és gyalogos túrákat szervez egész évben – zárja a beszélgetést Kocziha Attila, az egyesület elnöke.
