Békéscsaba anno: Többször is bérharcok, sztrájkok színtere volt Békéscsaba

2021. szeptember 25. 11:30 | behir.hu

Békéscsaba iparosodása a 20. században a fellendülés szakaszába érkezett. A textil-, a bútor- és a téglaipar megjelenése a munkások létszámát növelte.

A hosszú munkaidő, a nyomott bérek és a szociális körülmények már a 20-as években elégedetlenséget váltottak ki. Mindezek a várost a bérharcok, sztrájkok és tüntetések színterévé tették.

Az első iparos sztrájkot 1902-ben 110 elégedetlen ács és kőműves-segéd megmozdulása indította el május elsején. Követelésük a munkaidő csökkentése volt, valamint a napibér helyett órabérként 32 fillér fizetést, vakoló díszítésért 36 fillér fizetést kértek. Az egyhetes sztrájk a felek békés megegyezésével ért véget.

Ugyancsak 1902-ben, az év végén, az Exelsior Harisnyagyárban 80 szövőnő a bércsökkentés miatt jelentett be munkabeszüntetést. Az üzemnek bőven volt munkája, ez lehetővé tette a béremelést, így a sztrájk elmaradt.

A Bohn Téglagyárban 1907-ben 200 munkás a béremelésért, és a balesetveszélyes munkahelyek miatti tiltakozásul sztrájkba lépett.  Néhány nap múlva kérésük meghallgatásra talált.

A Merkur Szövőgyár 400 dolgozója 1920-ban kezdett volna sztrájkba. Oka az volt, hogy az 50 %-ban állami érdekeltségű üzemet meg akarták szüntetni, ennek pedig súlyos szociális, morális és politikai következményei lehettek volna. A szövöde textiljeit egyébként túlnyomóan a széles népréteg vásárolta. Sikerült megegyezni, az üzem megmaradt, a sztrájk nem indult el.

Reisz Miksa bútorgyárának 24 órás sztrájkja 1927 nyarán kezdődött, 8 és 4 filléres béremelésért. Eredménye fél siker volt, a férfiak a 4 fillért megkapták, a nők viszont nem.

„Munkát és kenyeret!” „ Le a kormánnyal! Le a diktatúrával!” – állt azokon a szórólapokon, amelyeknek hívására 1932. április 7-én fél 11-kor 400 főnyi néma tömeg ment az Andrássy úton a városháza elé. Még a városháza előtt Wéber Árpád rendőrkapitány rendőrökkel állította meg a menetet. Közölte, hogy 15-en bemehetnek a polgármesterhez, a többiek oszoljanak. A küldöttség nyomtatott memorandumot adott át Jánossy polgármesternek, melyben munkát, kenyeret, megélhetést biztosító béreket követeltek. Az utcai tömeget végül rendőrök, majd lovas rendőrök oszlatták szét. Bajusz Pál földmunkás a fején sérült meg, egy kardlappal verték. Így zárult az egykori tüntetés az emberhez méltó életért Csaba utcáin.

Gécs Béla

További programok »

FEL