Békéscsaba anno: Száztizenöt éve avatták a Kossuth-szobrot

2020. szeptember 26. 16:19 | behir

Békéscsabán, 1902-ben egyre erőteljesebben hangoztatták, hogy legyen szobra Kossuth Lajosnak. Miután a közgyűlés támogatta a népakaratot, Kossuth-szobor bizottságot hoztak létre, ennek lelkes elnöke, Pándy István doktor vezetésével indult el a szervezőmunka.

A folyamatban először pénzgyűjtő íveket adtak ki a szoboralap javára, döntöttek a szobor helyszínéről, majd elindították a szoborpályázatot, kihirdették a győztes pályázót, és döntöttek a szoboravatás ünnepi programjáról.

Csaba népe érdeklődéssel figyelte a Kossuth téren folyó munkálatokat. Különösen a Fellegi Antal kőfaragó által épített, 3 méter magas szobortalapzatot, amelyre Horvay János szobrászművész egészalakos, ércbe öntött Kossuth-szobra került.

Az ünnep előtti nap délutánján magas rangú vendégek érkeztek Pestről: Kossuth Ferenc, az Országos Függetlenségi Párt vezére, Kossuth Lajos fia, Horvay János a Kossuth-szobor megalkotója és Apponyi Albert gróf. Őket a rendezőbizottság és Áchim Tamás bíró fényes fogadtatással várta. A négyesfogatú hintón utazó vendégek előtt a község 70 tagú lovas bandériuma vonult. A városháza előtti téren nagy tömeg éltette Kossuth Ferencet édesapja szobrának avatóján. Kossuth fia Szalay József Andrássy úti házában szállt meg. 

Szeptember 19-én, egy szép őszi napon lobogó zászlóerdő lengett Csaba utcáin. Az ünnepség a nagytemplomban vette kezdetét. Koren Pál lelkész beszédében méltatta Kossuth Lajos eredményeit, amiért Kossuth Ferenc mondott köszönetet. Ezután díszközgyűlés kezdődött a városházán, ahol Áchim Tamás bíró lendületes, szép beszédet mondott, majd kérte a jelenlevőket, vonuljanak a szobor leleplezésére.  

A közönség átvonult a Kossuth térre, ahol Fábry Sándor dr. kir. tanácsos alispán mondta el ékesszóló ünnepi beszédét. A tapsvihar közben lehullott a lepel, s teljes szépségében ott ragyogott a nyárutói napban a Kossuthot szónoki pózban ábrázoló ércszobor. Dal követte a beszédet, majd Kossuth Ferenc emelkedett szóra: „Tisztelt ünnepi közönség! Ma ismét feltámadott Kossuth Lajos ebben az ércszoborban. Porait hazahoztuk, a magyar föld porával vegyítettük, szelleme azonban mindig itthon volt, de olyan hatalmas nem volt soha halála óta, mint most… Ez a szobor ércbeöntött ige, az igazság, a hazafiság és törhetetlen elhatározás nem nyugodhat addig, míg mindazon eszmék, melyekért Kossuth Lajos küzdött meg nem valósulnak.  Mi kicsinyek vagyunk az ő nagyságához, de egyenlők vele a végtelen honszeretetben…” – mondta.

A szobor talapzatára ezután letették az ünnepségre hozott koszorúkat – szám szerint mintegy nyolcvanat.

Gécs Béla

FEL