A Veszei név a középkorban a környéken létezett, majd elpusztult Vesze település nevét őrzi. Csárda működött a Körös csatorna és a Gyulai út szélén, talán századokon át. A virágkorát 1929-től Veszelyhídi Tündérkert néven, nyári kerthelyiségként élte a hely, majd egy évtizeden át, ami utána több funkciót is betöltött.
Miután megszűnt a Veszelyhídi Tündérkert, a békéscsabai evangélikus egyház vásárolta meg a csárdaépületet, majd árvaházat és iskolát létesítettek benne. Az új iskolát és üdülőt örömmel fogadta a közeli, fényesi lakosság. Az épületet úgy alakították át és rendezték be, hogy a távolabb lakó tanyasi gyerekek csekély díjazásért ott is lakhattak.
Az arra kanyarodó makadámutat olajjal leöntve portalanították. A szép fekvésű iskola 16 szobás épülete mellett egyhold szőlős- és gyümölcsöskert volt. Az épület 25 árvaházi gyermek tanuló- és lakhelyeként is szolgált. Az egyház emellett arról is gondoskodott, hogy a kirándulók megpihenhessenek az üdülőtelepen.
Nyolcvan évvel ezelőtt, 1938 nyarán egy szép ünnepség keretében avatták fel az evangélikus árvaházat. Zsúfolt autóbuszok szállították a hívőket, hogy részt vegyenek az evangélikus egyház ünnepén. A bevezetőének elhangzása után dr. Szeberényi Zs. Lajos főesperes mondott beszédet. Kiemelte, hogy az intézményben az árváknál pótolni szeretnék a szülők hiányát, és az egyházhoz hű gyermekeket kívánnak nevelni.
Az előadó mélyhatású szavai után az egyházi tanítók énekkara adott elő egyházi énekeket, a jelenlevők őszinte gyönyörűségére. Ezt követően Jánossy Gyula polgármester lépett az előadói emelvényre. Ünnepi beszédében azt hangoztatta, hogy az egyházon keresztül az egész város ünnepe ez, mert olyan intézmény létesült, melynek hivatása a nyomorúságon segíteni. Megemlítette azt is, hogy az iskola a tanyai lakosságnak is örömet okoz.
A polgármester beszéde után az árvák énekkara adott elő kedves énekszámokat, majd Gulyás János a fényesi lakosok nevében mondott szívből fakadó köszönetet azoknak, akik magukévá tették az árvák új otthonának létesítését. Ezután dr. Szeberényi Gusztáv igazgató-lelkész megható szavakkal vázolta fel a küzdelmes munkát, amelynek nyomán megnyílhat az intézmény az emberi szeretet megnyilvánulásaként. Az emlékezetes szép ünnepség a Himnusz eléneklésével ért végett.
Gécs Béla
