Békéscsaba anno: A Reisz-Porjesz bútorgyár indulása

A magyar vidéki ipartelepesek közt 1898-ban kevés olyan, a csabaihoz hasonló üzem működött, mint a Reisz-Porjesz bútorgyár. Műhelyének emeletes épülete a Vasút – Jókai utca sarkán magasodott a környék házai fölé. Az új ipartelepen száz asztalosmester szorgoskodott a szép, új bútorok készítésén.

A Reisz-Porjesz-féle bútorgyár a legfeltűnőbb szobabútor-féleségeket készítette: divatos angol, reneszánsz és barokk stílusú, mívesen kidolgozott bútorokat. A cég, amikor még kis műhelyként dolgozott, akkor is az asztalos szakma jó hírét keltette gyártmányaival. Az induló új bútorgyárban már fejlett gépesítéssel készítette termékeit. Ezeket a Vasút utca sarkán lévő raktár- és bemutatótermében kínálta a vásárlóknak. Az épület az arra járóknak feltűnt nagy portáljaival, melyek mögött ízlésesen elhelyezett bútorféleségek sokasága volt látható. Belépve közelről is megtekinthették az érdeklődők az ízléses szekrényeket, kredenceket, ez utóbbiak abban az időben rendkívül előrehaladott ipari termékek voltak. A bemutatóterem hátsó részén volt az iroda, onnan lehetett bejutni a képfaragó részlegbe. Serény munka folyt – esztergályosok közreműködésével – ott is, ahol a bútorok díszbetétei készültek.

Az emeletes épület földszintjén volt az asztalosműhely, melyet Reisz Hermann vezetett nagy szakértelemmel. Szaladt a fán a gyalu, dolgozott a véső, vagy ötven ember kezén ment át az anyag, míg elkészült a szemnek tetszős bútor.

Az emeleten a kárpitosok serénykedtek, ott készültek a puha díványok, fotelok, székek melyek igen keresett cikkeknek számítottak akkoriban. Az üzemben száz szakembert alkalmaztak 1898-ban. Az adatok szerint egy évvel korábban 100 ebédlőt, 130 hálószobabútor készített és szállított a gyár, de 400 asztalt, 800 éjjeliszekrényt, 500 díványt, 600 szekrényt, 400 íróasztalt, 20 fegyvertartót és 2000 különféle bútorterméket is gyártottak. Számos kiállítási oklevél tanúsította asztalosipari termékeik sikereit.

A több mint félszázados Reisz-Porjesz bútorgyár története az államosítással ért véget. Az emeletes épületben ezután szorgalmas női kezek szép csabai szőnyegeket készítettek, az egykori bemutatóterem és raktár pedig a vendéglátóipart szolgálta évtizedeken át, mígnem a városrendezési tervek eredményeként létrejött épületek miatt ezek létezése is feledésbe merült.

 

Gécs Béla

 

 

Megosztás:

Címke: ,