„A jövő Csaba gyöngye” - ezt a hízelgő jelzőt az egykori Kanálisi szőlők helyén létesülő új csabai városrésznek előlegezte meg a helyi sajtó 115 évvel ezelőtt. Mert úgy vélte ilyen lesz a tervek szerinti impozáns városrész a Körös-parti büszke nyírfák mögött.
Az első Csaba körüli szőlőket 1765-ben mérték ki még Zahorán János bíró idejében. A Kanálisi szőlőket 1810-ben osztották ki a Körös-csatorna jobb partján Veszeitől körülbelül a mai Deák utcáig terjedően. Itt a jobbágyok művelték gyümölcs- és szőlőskertjeiket.
Az 1903. évi közgyűlésen Korniss László főjegyző, Ádám Gusztáv főmérnök és Bodó János azt javasolták, hogy a kanálison túli, a Csabai főtér közelében lévő szőlők – ma a Deák utca – Árpád sor – Bajza utca – Bercsényi utca által határolt – területét a község sajátítsa ki, szabályozza és háztelekként adja el. (Később a területet a Gyulai útig bővítették). A közgyűlés elfogadta az előterjesztést és megtette a hivatalos előkészületeket a kisajátításra. Annak költségére 100 ezer koronát irányoztak elő. 1905-ben a kereskedelmi miniszter leiratba foglalta az új városrész létesítését, a mintegy 150 holdnyi, túlnyomó részben szőlős kültelek belterületbe vonását. A község az alsó zsilipig 67 szőlőskertet sajátított ki. 1909-ben Csaba legegészségesebb részén 360 háztelket jelöltek ki a mérnökök, rendezett nyílegyenes utcákkal, melyekben már akkor 16 ház épült. Az új városrészben, különösen a Körös-parton villák építését engedélyezték.
Az új városrész nevét hivatalosan Kanálisi szőlőként kívánták bejegyezni. Az ideköltözők, jobbára hivatalnokok, értelmiségi polgárok mozgalmat indítottak abból a célból, hogy inkább a község valamelyik jeles fiáról vagy híres emberről nevezzék el a városrészt.
Egyre épültek a házak, s a lakosság sürgetésére épült fel a Bartók Béla út folytatásaként a csatornán átvezető széles vasbeton híd 1913-ban. A Deák utcában 1912-ben adták át a református egyház új templomát. Itt létesült az Isteni Gondviselés nevet viselő patika is. Az Árpád sor - Deák utca sarkára épült és 1927-ben avatott Községi Járásbíróság székháza. A következő évben kezdtek tanítani a M. Kir. Állami Leánygimnázium és Líceum új épületében. A Kanálisi szőlőkben létesült új városrész nem kapott új nevet. Az egész csatornán túli városrész 1911-től napjainkig a város árnyas fák övezte utcáival Békéscsaba látványos,VI. kerülete. A hangulatos öreg vadgesztenyés Árpád sort néhány régi szép épület ékesíti. Mindezt betetézi a városrész előtti, 340 éve őseink keze munkájával létesült kanális – az Élővíz-csatorna festői látványa.
Gécs Béla
