Tevan Adolfot a könyv iránti szeretete és rajongása vette rá maradandó értékű nyomdai vállalkozásának indítására. 1903 áprilisának elején átvette a Csabáról távozó Lepage Lajos Vasút utcai, az akkori Járásbíróság épületében lévő könyv- és papírkereskedéssel összekapcsolt nyomdáját. Megnyitotta szatócsüzletét és megalapította a Tevan-nyomdát.
Gyertyák, lámpaüvegek, petróleum és más hasonló portékák között a bolt hátsó traktusában egy lábbal taposó kézisajtó dolgozott csilingelve. Kezelője, Szüsz Samu nyomdász volt, aki meghívókat és többféle apró nyomtatványt készített. Tevant megbabonázta a nyomtatás csodája és elszánt volt műhelye fejlesztésére. Hamarosan két kéziszedő és gépmester dolgozott a Tevan-műhelyben, amely nyomtatványaival hamar túlnőtt Békéscsaba határain.
1910-ben a nyomda személyzete már 7 fő volt. Üzleti nyomtatványokat, kis példányszámú könyveket, újságokat nyomtattak. Tevan Adolf adta ki a Békés megyei Függetlenség és a Békéscsaba és Vidéke című lapokat. 1914-ben Csabán 14 kéziszedő, 3 gépmester, 6 szedőtanuló dolgozott.
Az alapító fia, Tevan Andor, miután befejezte bécsi grafikai tanulmányait, 1910-től saját üzemében igyekezett hasznosítani a tudását. Mint kiadó, jelentős sikereket ért el. 1912-ben indította a Tevan Könyvtár sorozatának füzeteit, melyekből 1923-ig 83 cím jelent meg. A nemes, de nem méregdrága anyagok alkalmazását hirdette és valósította meg kiadványaiban. Az Amatőr Tevan Könyvek sorozatát 1913-ban indította, köteteiben eredeti fametszeteket használt fel. Sorozatai országos sikert arattak a nyomdaiparban.
A Tevan-nyomda 14 esztendőn át volt az indulása helyén, a város főutcáján, onnan költözött a Baross és Zsíros utca sarkán álló földszintes házba. 1920 után pár évvel meghonosította üzemében a gyógyszervegyészeti csomagolóanyag gyártását is.
A köztiszteletben álló Tevan Adolf 1921. június 29-én hunyt el. A ligeti zsidótemetőben síremlék őrzi nevét. Nyomdájának 120 éve történt indulása és sikeres működése előtt tisztelgünk megemlékezésünkkel.
Gécs Béla
