A művelődési házban tartott díszünnepségen először Ribárszki Péter, Kondoros polgármestere köszöntötte a vendégeket.
– Isten hozta valamennyiüket Kondoroson, a legendák földjén. Mivel Békés megyei településekről érkeztek hozzánk, így talán nem is kell elmondanom, Kondoros miért is a legendák földje, hisz itt, a szomszédban van a Kondorosi Csárda, és sokak által ismert az eköré épülő legendakör, a betyárromantika és betyárvilág. Azonban nemcsak az ehhez kötődő hagyományainkat ápoljuk, hanem szlovák nemzetiségi lakosainknak köszönhetően a szlovák kultúrát, a szlovák nemzetiségi értékeket, a szlovák nyelvet is – fogalmazott Ribárszki Péter.
A kondorosi polgármester beszélt arról, hogy a közel ötezer lakosú városban száztízen vallják magukat szlovák nemzetiségűnek, rendezvényeik népszerűek, a közelmúltban volt például a hagyományos szlovák bál.
Ezt követően Zalai Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnöke szólt a megjelentekhez. Kiemelte, hogy megyeszerte gazdag a nemzetiségi programok tárháza, és fontos minden Békés megyében élő embernek, különösen ha valamely nemzetiséghez tartozónak vallhatja magát, hogy megőrizze a nyelvét, megőrizze hagyományait, megőrizze azt a kultúrát, amit ajándékba kapott.
– Akik felismerik ennek a jelentőségét, azok gazdagodnak. mert komoly érték egy-egy nemzetiséghez tartozni, több kultúrát, és akár több országot jól megismerni. Az elmúlt háromszáz év bebizonyította, hogy a Békés megyében élőknek sikerült egy igazi testvériséget megvalósítani. Az itt élők békességben, egymás kultúráját, hgyományait kölcsönösen tisztelve éltek egymás mellett, és gazdagodtak egymás által, hisz nagyon sok területe van az életnek, ahol ezek a kultúrák hatottak egymásra, és létrehoztak egy olyan Békés megyei identitást, amely nélkül ma sokka szegényebbek lennénk – hangsúlyozta Zalai Mihály. Az elnök hozzátette: Békés megye akkor lesz erős, ha sokszínű lesz, és akkor lesz sokszínű, ha lesznek mindig olyan emberek, akik tesznek azért, hogy nemzetiségi hagyományaikat, nyelvüket megőrizzék és továbbadják.
Emil Kuchár, a Szlovák Köztársaság főkonzulja szlovákul és magyarul szólt a vendégekhez. Megtiszteltetésnek nevezte, hogy a nemzetiségek napján ő is köszöntheti Békés megye nemzetiségeit. Megjegyezte, hogy a nemzetiséghez tartozás vagy nem tartozás a polgárok alapvető emberi joga.
– Mindenkinek megvan a maga saját története. Az én nagymamám például Dél-Tirolban született, az anyanyelve az olasz és német volt. Férjhez ment, a család Észak-Morvaországba költözött. A nagymamám a háború alatt jogosult volt a birodalmi állampolgárságra, ám a férje után ezt tüntetően feladta, és kijelentette, hogy szlovák állampolgár lesz - osztotta meg a saját felmenői történetét a főkonzul.
Emil Kuchár leszögezte, hogy a sok nemzetiség teszi Békés megyét még érdekesebbé, a nyelvi gazdagság pedig talán még európaibbá.
Nemzetiségi kitüntetést kapott Frankó Anna, Fenyvesi Tivadar, Pintér Edit, Tóth Olga és Jónás Jánosné
A nemzetiségek napja alkalmából tartott díszünnepségen kitüntetéseket adtak át azoknak, akik nemzetiségük kultúrájának, nyelvének, hagyományainak megőrzéséért sokat tettek. Kitüntetést kapott Frankó Anna, Fenyvesi Tivadar, Pintér Edit, Tóth Olga és Jónás Jánosné.
Frankó Anna 1960-ban született Szarvason. Általános iskolai tanulmányait lakóhelyén, Szarvas- Ezüstszőlőben végezte, majd a békéscsabai Szlovák Tanítási Nyelvű Gimnáziumban érettségizett 1979-ben. Szlovák szakos általános iskolai tanári diplomáját 1998-ban, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, középiskolai tanári diplomáját szlovák- és nemzetiségi szlovák szakon 2012-ben a Szegedi Tudomány Egyetemen szerezte. 1979-től a szarvasi Szlovák Általános Iskola, Óvoda és Kollégium pedagógusa.
Munkáját mindig becsülettel, lelkiismeretesen, következetesen végzi. Arra törekszik, hogy tanítványai őseik nyelvét és kultúráját szeressék és minél teljesebb mértékben elsajátítsák. Számtalan tanítványa szerepelt sikeresen regionális és országos versenyeken, szerzett alap, közép vagy felsőfokú nyelvvizsgát szlovák nyelvből. Amikor felkérést kapott, hogy a folyamatos szlovák nyelvtanulás biztosítása érdekében legyen óraadó a szarvasi Vajda Péter Gimnáziumban, örömmel vállalta.
Ifjú korától kezdődően bekapcsolódott a helyi szlovákság kulturális életébe. Az 1994-ben újjáalakult Szlovák Kulturális Kör tagja, 1999 óta aktív szervezője. 1999 és 2001 között titkára, majd megbízott elnöke, 2001-től 2014-ig pedig elnöke lett. 2002-ben kapcsolódott be a Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat munkájába, melynek 2014 óta elnöke. Elnökségének ideje alatt sikerült felújítani a szlovák önkormányzatnak a helyi tájházat. A tárgyi értékeken kívül a szellemi értékek megőrzésére is gondot fordít. Számtalan tábort, nemzetiségi programot szervezett és Klenoty sarvasskych Slovákov címmel könyvet jelentetett meg, melyben a szlovák hagyományokat gyűjtötte egybe, így biztosítva azok fennmaradását az utókornak.
Írásai rendszeresen jelennek meg a helyi sajtóban is. Munkája során arra törekszik, hogy a régió többi nemzetiségi önkormányzatával szoros kapcsolatokat építsen ki, valamint bevonja a gyerekeket és a fiatalokat a helyi szlovákság kulturális életébe.
Fenyvesi Tivadar 1939-ben született Kétegyházán. Szülei – két idősebb fiútestvérével együtt – az öttagú családot mezőgazdasági munkából tartották el. Az általános iskola alsó tagozatát Kétegyházán, a felsőtagozatot és a gimnáziumot Gyulán végezte román iskolákban. Érettségi után került Szegedre, a Tanárképző Főiskolára, itt ismerte meg későbbi feleségét. 1961-ben kapta meg diplomáját román-földrajz szakon, még ebben az évben álláshoz jutott a lőkösházi általános iskolában. Első és egyetlen munkahelyén 45 évig dolgozott egyfolytában.
Kezdetben a román nyelvet vámosoknak, később az iskolában fakultatív nyelvként a gyerekeknek is oktatta. A földrajz tantárgy mellett a testnevelést is rábízták. A szakfelügyelő bíztatására elvégezte Szegeden a testnevelés szakot is. Megházasodott, felesége is Lőkösházán kezdett el tanítani.
Egész életében versenyszerűen sportolt, így a község sportvezetői felkérték a helyi focicsapat játékosedzőjének. A foci mellett megalkotta az iskolai leány, majd a felnőtt női kézilabdacsapatot. Így a futball mellett a kézilabda is hagyomány lett Lőkösházán. A gyerekek számtalan megyei versenyen vettek részt, a focisták háromszor az országos döntőig is eljutottak, ahol két alkalommal dobogós helyen végeztek.
Miután Lőkösházán is bevezették a román nyelvet, minden egyes Cosbuc, majd Barátság Kupán részt vettek az iskola tanulói számtalan érmet és kupát nyerve. A sikereken felbuzdulva folyton képezte magát. A főiskolai diplomák mellett oktatói képesítést szerzett labdarúgásból, kézilabdából és gyógytornából. A tanítás mellett aktívan részt vett a közéletben is. Évtizedekig volt az iskola pedagógus szakszervezetének titkár, három cikluson keresztül községi önkormányzati képviselőnek választották, 1994-től a Román Kisebbségi Önkormányzat alelnöke, 2006-tól pedig a Lőkösházi Románok Egyesületének alelnöke.
Pedagógia munkáját Miniszteri dicsérettel, szakszervezeti munkáját Eötvös József Díj ezüst fokozatával ismerték el, a tanulók fizikai és szellemi felkészítéséért Kiváló Határőr címben részesült.
Pintér Edit önkormányzati képviselőként és a Német Nemzetiségi Önkormányzat képviselőjeként, jelenleg elnök helyetteseként már egy évtizede képviseli a közoktatást, a köznevelést illetve a lakosság érdekeit. Az idén újabb öt évre megkapta a kinevezését a helyi általános iskola irányítására, mint minősítő szakértő, tanfelügyelő, mesterpedagógus - a szülők, alkalmazottak, pedagógusok, a Békéscsabai Tankerület és a Minisztérium teljes körűen támogatta. 25 éve – párkapcsolata által - egy almáskamarási sváb család új tagja lett. Ezért kezdte a német nyelvet önszorgalomból tanulni, majd diplomát szerzett német nyelv szakon is. Szívügyének tekintette a helyi német nemzetiségi identitástudat felvételét, a hagyományok ápolását. 2013-ban vezetése alatt újra nyitotta kapuját 8 osztállyal a Károlyi Bernát Nyelvoktató Német Nemzetiségi Általános Iskola, ahol lassan 30 éve dolgozik első munkahelyeként. Fontos szerepet játszott az iskola visszahozatalában, aminek felsőtagozata 6 évig utazni kényszerült. Menedzser szemléletéből adódóan nagyszerű kapcsolatokat épített ki, amivel segíteni tudja a község fejlődését.
Az Alapítvány Almáskamarásért korábbi elnöke, intézményvezetőként - magasabb feladatokat ellátva - időhiány miatt az alapítvány tagjaként munkálkodik tovább. A Békés Megyei Német Szövetség tagja, a Békés-Csongrád Megyei Iskolaegyesület alapító tagja. Élő kapcsolatot ápol a Felső Bajor Kormány Hivatallal, a testvértelepülés képviselőivel és a kitelepítettekkel. Többször látogatott el Németországba, Leimen-Szt. Ilgen településre a Magyarországi Németek Baráti Köréhez és koszorúzásával emlékezett az elhunytakra.
Fontosnak tartja az elkötelezettséget hivatástudata iránt minden színtéren; a német nemzetiségi területen a hagyományok ápolását, átörökítését a fiatalok körében, a község jó hírnevének megőrzését; a hátrányos földrajzi, társadalmi adottságokból való különbségek leküzdését, az esélyegyenlőség megteremtését és községi szinten a sváb receptek felkutatását, összegyűjtését, egy pályázat segítségével a tanulók havonta sütnek-főznek a sváb gasztronómiát gyakorolva.
Tóth Olga Szolnokon született 1956-ban. Középiskolai tanulmányait Törökszentmiklóson, főiskolai tanulmányait történelem-ének szakon Egerben végezte. Szegeden a Tudomány Egyetemen először pedagógia, majd történelem szakon képezte magát tovább. Házasságkötése kapcsán került Békéscsabára, két gyermeket neveltek fel, akik mostanra önálló életüket élik.
Békéscsabán először a Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolában alakított fiúkórust, majd a Trefort Ágoston Műszaki Tagintézményben, ahol mintegy 20 évet dolgozott. A diáksággal megszerettette a lengyel kultúrát és megismertette a lengyel történelmet is. A zenét szerető, zenét kedvelő fiatalokat gyűjtötte össze a kórus, ahol barátságok alakulnak ki, és szívesen vesznek részt a próbákon a fiúk. Számukra elsődlegesen fontos a közösség igénye, a zeneileg értékes művek megismerése és azok stílusos előadása. A fiúkórussal 2001 óta rendszeresen járnak a lengyelországi Myslenice városába, ahol számos baráti kapcsolatot alakítottak ki. Kórusvezetőként igyekszik minden pályázati lehetőséget megragadni annak érdekében, hogy a diákoknak minél kevesebb anyagi terhet jelentsen a lengyelországi látogatás.
A kórussal iskolai, városi, megyei rendezvényeken szerepelnek, intézményi és civil szervezetek felkéréseinek tesznek eleget. Hagyományosan az Evangélikus Kistemplomban szervezett karácsonyi programban is részt vesznek, amennyiben pedig felkérést kapnak, a lengyel nemzetiségi önkormányzat ünnepi műsorait is színesítik. A kórus és a nemzetiségi önkormányzat együttműködési megállapodást kötött, ez alapján segítik egymás programjait, és figyelemmel kísérik egymás munkáját. Jelenleg nyugdíjas, óraadóként a Premier Művészeti Szakgimnáziumban dolgozik.
Múlt évben az Éneklő Ifjúság minősítő hangversenyen arany diplomával és Országos Dicsérő oklevéllel jutalmazta szakmai tevékenységüket a zsűri. 2010. október 23-án a Magyar Köztársaság Nemzeti Erőforrás Minisztere Tóth Olga részére Wlassics Gyula-díjat adományozott, 2016-ban pedig a Békéscsaba Lengyelségéért kitüntetést vehette át.
Jónás Jánosné Általános és középiskolai tanulmányai után a szarvasi Tessedik Sámuel Főiskola Pedagógiai Karán tanító szakon végzett. Ezt követően Budapesten, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen esélyegyenlőségi és kisebbségvédelmi igazgatási menedzseri képesítést, majd a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán kisebbségpolitikusi diplomát szerzett.
Több éve foglalkozik a Békés megyei roma lakossággal, munkája során mindig érzékenyen érintette a roma társadalom hátrányos rétege. Minden roma lakta megyei településsel tartja a kapcsolatot, segíti a nemzetségi önkormányzatok munkáját, pályázati lehetőségeket derít fel számukra, segítséget nyújt azok beadásában.
2006-ban Szarvas Város Roma Önkormányzatának alelnöke, 2008-ban a Békés Megyei Cigány Önkormányzat képviselője, 2009-ben a Foglalkoztatási Hivatal Roma Foglalkoztatás szervezője Csongrád és Békés megyében. 2011-től napjainkig a Roma Koordinációs Tanács tagja, 2017-ben a Cigány Önkormányzatok és Roma Civil Szervezetek Érdekvédelmi Egyesülete alapító tagja, a Roma Női Tagozat elnöke. 2019-ben Szarvas Város Roma Önkormányzatának képviselője. 2014-től a Békés Megyei Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke.
Általános iskolai tanítóként a szarvasi Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű evangélikus általános Iskolába tanított, ezt követően a Foglalkoztatási Hivatalnál foglalkoztatás-szervező volt, majd alapkompetencia képzést oktatott hátrányos helyzetű ügyfeleknek. 2016-tól esetfelelős a szarvasi Ótemplomi Szeretetszolgálatnál, valamint óraadó a szarvasi Főtéri Általános Iskolában.
Szakmai vezetője Szarvas Város Roma Nemzetiségi Önkormányzata “Roma lányok továbbtanulási esélyeinek növelése Szarvason” című projektjének. Részt vett Békés, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében a "Nő az esély" programba bevonandó 1000 fő toborzásában és a program koordinálásában, ezen munkájáért 2013-ban "Vásárhelyi Cigányságért Díj"-jal jutalmazták. 2017-ben a "Roma Információs Füzet" szakmai anyagának kiadásában közreműködött.
Krisztina tervei között szerepel egy roma nemzetiségi népismereti tankönyv és munkafüzet elkészítése magyar nyelven az alsó tagozatos gyerekek részére, ami szinkronban van az alsó tagozat tananyagával. A tankönyv megkönnyítené azoknak a pedagógusoknak a munkáját, akik olyan iskolában tanítanak, ahol bevezették a roma népismereti oktatást magyar nyelven.
A díszünnepség a nemzetiségek műsorával és jóízű beszélgetésekkel fejeződött be Kondoroson.
Galéria
