Békanász: szaporodnak a kétéltűek a vizes élőhelyeken

2020. április 7. 06:49 | behir

A tavasz beköszöntével a Körös-Maros Nemzeti Park vizes élőhelyein is megélénkült az állatvilág. Előmerészkedtek téli búvóhelyükről a különböző gőte- és békafajok, többségük már petéit is lerakta.

Amikor a legmagasabb nappali hőmérséklet eléri a 10-15 fokot, akkor azok az állatok is előbújnak, amelyek a telet különböző földi üregekben, fagyvédett helyeken, tetszhalott állapotban, téli álomban töltötték. Elsőként a gőtefajok jelennek meg, akár már a februári napos időszakokban – írja a kmnp.nemzetipark.gov.hu. A Körös-Maros Nemzeti Park területén a farkos kétéltűek közül a pettyes gőte és a dunai tarajos gőte honos. Ezek a kétéltűek a kisebb vizes élőhelyeket (mocsarakat, csatornákat) keresik fel, s petéiket egyesével, szinte észrevehetetlenül rejtik el a vízi növények levelein.
 
Március közepén a meleg már előcsalta a békákat is. Ahány békafaj, annyiféle különböző hang árulkodik a jelenlétükről. Több olyan faj létezik, amelyik egész életében a víz közvetlen környezetében marad, például a tavi békák és ezek sajátos hibridje, a kecskebéka. Más békafajok csak a szaporodási időszakban keresik fel a vizes élőhelyeket. Itt zajlik a nászuk, s itt rakják le petéiket, petecsomóikat, majd a víztől távolabb, a szárazföldön élik tovább hétköznapjaikat.
 
Az egyes békafajokat nemcsak a hangjuk, hanem a petéik, petecsomóik mérete és helyzete alapján is meg lehet különböztetni. Ha a víz színén úszó, tenyérnyi, kocsonyás petecsomót látunk, az szinte biztosan az erdei békától származik. A hosszú, fonálszerű petefüzéreknek valamelyik varangy a gazdája. A vízbe petézés azért fontos, mert a petéket körülölelő kocsonyás burok megóvja őket a kiszáradástól, másrészt a kikelő békalárvák (ebihalak) kopoltyúkkal szűrik ki a vízben oldott oxigént. Később a kopoltyú visszafejlődik és kialakul a tüdő, ekkor a már kifejlett békák kijönnek a szárazföldre.
 
A Körös-Maros Nemzeti Park Kígyósi-puszta részterületén ezekben a napokban zajlik a barna ásóbékák és az erdei békák násza. A lakott területek belsejében éjszakánként felcsendül a zöld varangy pirregése, s az idő melegedésével a vöröshasú unkák is elkezdik keresni a számukra alkalmas petézőhelyet. A Kis-Sárréten az egyébként ritka és nagyon korán megjelenő mocsári békák is előbújtak már. A nagyobb erdőkben aktívak a barna varangyok, melyeknek állománya az utóbbi években jelentősen megritkult. A fák leveleiről itt is, ott is leveli békák hallatják hangjukat.
 
Ahogy melegszik a víz, úgy a kétéltűek számára táplálékul szolgáló planktonok, vízi növények és apró állatok is megjelennek. A vízi növények később kitűnő búvóhelyül szolgálnak a békalárvák számára.
 
 
Forrás: kmnp.nemzetipark.gov.hu

További programok »

FEL