A névadó kavarma nem csupán egy étel, hanem hangulat: lassan rotyogó, gazdag egytálétel, amelyben a hús, a zöldségek és az autentikus fűszerek olyan harmóniát alkotnak, mint egy jól összeszokott zenekar. A Trió Kavarma muzsikája is ezt a sokszínűséget idézi meg – tüzes, mégis melankolikus balkáni dallamokkal, amelyek egyszerre ösztönösek és mélyen átéltek.
Gera Attila, a zenekar fúvósa elmondta: több évtizedes kapcsolat fűzi őket a balkáni zenéhez. A történet még 1997-ben kezdődött, amikor Boros Csillával megalapították a Pravo együttest. Az évek során a formáció a Békéscsabai Balkán Táncegyüttes kísérőzenekarává vált, és fokozatosan bővült új hangszerekkel és zenészekkel. Mint fogalmazott, hosszú út vezetett odáig, hogy a zenekar saját hangot és elismertséget vívjon ki magának – nemcsak itthon, hanem a Balkánon is.
Ekkor már csak 33 fok van, a deszkákon olykor 100 – Fotó: Such Tamás / behir.hu
„Rendszeresen járunk Bulgáriába gyűjteni, zenélni, fellépni, és nagy öröm számunkra, hogy ott is elfogadnak minket. Különleges dolog, amikor egy másik ország népzenéjét ilyen mélységben műveli egy magyar együttes” – mesélte.
A jelenlegi trió felállás a Pravo zenekarból nőtt ki. Attila öccse, Gábor, a hármasfogat billentyűs-harmonikása hozzátette: az évek során a tagok jelentős része Budapestre költözött, de a közös zenei gyökerek megmaradtak. A Kavarma egy tudatosan új irányt képvisel: az autentikus balkáni népzene mellett nyit a kortárs megszólalás felé is.
„Szerettünk volna egy olyan koncertanyagot létrehozni, amely Bartók gyűjtéseiből táplálkozik, ugyanakkor a mai hangszeres világban szólal meg. Ez egyfajta átmenet a népzene és a koncertzene között” – fogalmazott.
Galéria
Az est során a virtuóz billentyűfutamok mellett megszólaltak a Balkán jellegzetes fúvós hangszerei, melyek hangja hol ünnepi, hol fájdalmasan szép, és mindezt átszőtte a legősibb hangszer: a női énekhang. Básits Branka előadásában a dalok történetekké váltak – szerelemről, vágyról és szabadságról mesélve.
Egyebek mellett a bolgár ritmus kifejezést maga Bartók Béla alkotta meg, aki e különleges, páratlan lüktetésben rejlő erőt kutatta. A koncert során a Hat tánc bolgár ritmusban darabjai mellett a közönség egy izgalmas zenei utazás részese lehetett: a művekben fellelhető ritmusképletek népzenei megfelelői is megszólaltak. Azonfelül a hangversenyt Rázga Áron zongoraművész tette még gömbölyűbbé.
És ahol ilyen ritmusok szólnak, ott a mozgás sem maradhat el: a bátrabb nézők táncra is perdültek, a Balkán Táncegyüttes táncosainak segítségével pedig a páratlan ütemek alaplépéseit is elsajátíthatták.
Az est végére egyértelművé vált: a balkáni zene nem csupán hallgatni való, hanem átélni való élmény – akár egy jó kavarma, amelynek ízei még sokáig velünk maradnak.
Dani és a ritmus zsonglőrei – Fotó: Marcsella / behir.hu
