Fekete Péter, a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ főigazgatója, korábbi kultúráért felelős államtitkár köszöntötte a nagyszámban megjelent nézőket, tolmácsolta az újonnan választott Szarvas város képviselő-testület tagjainak, valamint a Szarvasi Vízi Színház zsűrijének (Babák Mihály, dr. Melis János, Földesi Zoltán, dr. Mihaleczné Kovács Mária, dr. Kutasi Ferenc, Gombárné Bata Mária, Galambos Edit Ágnes, Pártai Lucia) üdvözletét is.
Kialakult szokás, hogy a nyitó előadás a Békéscsabai Jókai Színház egyik darabja, és a köszöntők között ott áll a színpadon Fekete Péter, dr. Szabó Károlyné, (a Magyar Teátrum Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője), valamint dr. Dósa Zsuzsa, (a Cervinus Teátrum színésze, 2012-től művészeti igazgatója) Seregi Zoltán, (a Jókai Színház igazgatója) is, Nos, ma ez nem így történt. A Viharsarok színháza meghívást kapott a kaposvári Országos Színházi Találkozóra (éppen ezen a napon mutatták be az Elvásik a veres csillag című darabot), ezért történt, hogy a Szarvasi Vízi Színházba 2024. június 14-re meghirdetett A három sárkány, avagy a három nagynéni c. előadás helyett a Gulnara Jazz Cirkuszi Show-t láthattuk.
A kép forrása: viziszinhaz.hu
Dr. Szabó Károlyné elmondta, minden évben arra törekednek a szervezők, hogy műfaji sokszínűséget sorakoztassanak fel a két hónap repertoárjában, így lesz ez ebben az évben is: operett, vígjáték, Zene a víz fölött, Vers a víz fölött, de minden évben igyekeznek új műfajt is megmutatni, 2024-ben vacsora performanszt láthatnak az érdeklődők. A jegyeladás azt bizonyítja, nem hiábavaló a törekvésük, számos előadásra már minden jegy elkelt, ahol van, ott is kevés, aki szeretne jönni, igyekeznie kell a belépőjét biztosítani. A szervezőknek “nincs nagyobb élmény, mint teltház után, jó előadás után elköszönni a nézőktől” bízunk benne, sok estén búcsúzhatnak így a színházba látogatóktól.
Dr. Dósa Zsuzsa a 13. Cervinus Művészeti Fesztivál programjaira invitálta a nézőket.
Babák Mihály, Szarvas Város polgármestere hangsúlyozza, a nézők nélkül nem színház a színház, a vízi színház színpadán estéről-estére értünk történik minden. 1998 óta Szarvas város polgármestere, a Magyar Teátrum mellett jó gazdája a színháznak, biztosítja a nézőket, az új grémium hasonlóképpen fontosnak tartja, hogy nyaranként a szarvasi vízi színház tartalmas kikapcsolódást nyújtson.
Fekete Pétertől tudhattuk meg, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ már két éve, az orosz-ukrán háború kitörése óta folyamatosan gondoskodik a Kijevből és Harkovból érkező fiatalokról: oktatási lehetőséget, próbalehetőséget, szállást és étkeztetést biztosítanak számukra. A Budapesten tanuló ukrán artistanövendékek száma folyamatosan változik, de általánosságban elmondható, hogy 50-100 fő között mozog. “A cirkuszmanézs olyan hely, ahol bőrszíntől, vallástól, országtól, világnézettől és politikától függetlenül egymás vállára állunk. Ha valaki az egyik oldalon elugrik, akkor a másik oldalon egy elkapó kéz fog felé jönni. És tudja, aki elugrik, hogy az életét rárakhatja a másikra, mert a cirkusz olyan hely, ahol a feltétlen bizalommal segítjük egymást” – fogalmazott a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ vezetője. Azt hiszem, ennél kifejezőbben, szebben a cirkuszművészet lényegét nehezen lehetne összefoglalni.
A kép forrása: viziszinhaz.hu
A 18 éves, kijevi Alisa Astapova cirkusztáncot tanul. “Ez a műfaj sokféle stílusra épül: vannak benne levegőben végzett elemek, afro-, hiphop, moderntánc, balett. A lényege, hogy ezeknek a keverékét a levegőben is bemutassuk úgy, hogy a látványos trükkök mellé minél több érzelmet vigyünk” – magyarázta.
A diákoknak egészen különleges a kapcsolatuk tanáraikkal, hiszen a helyzet is különleges, amibe a háború miatt kerültek.
“Mivel mindig együtt vagyunk, aktív kapcsolat van köztem és a növendékek között, de fontos hangsúlyozni, hogy ez itt nem egy normális család, inkább egy szakmai közösség. Én nem lehetek olyan értelemben “anyjuk”, hogy állandóan babusgassam őket: napközben a mesterük vagyok, esténként pedig inkább amolyan pótmama” – magyarázta az egyik tanárnő, Szvetlana Momot, a Harkivi Old Circus cirkusziskola igazgatója, aki 12 éves fiával él Budapesten.
“Jazz és cirkusz? Igen! Jazz és cirkusz! Ledér, mint az 1920-as évek Amerikája! Dekadens, mint a jazz korszak legszebb emlékei! Szenvedélyek, titkok, szerelmek és csalódások! Luxus és intrika! A Moulin Rouge, a Cabaret és A nagy Gatsby világa és történetei elevenednek meg a színpadon: gyönyörű nők és gazdag férfiak, pezsgős mulatságok és hajnalig tartó mulatságok!” – így szól az ajánló, és minden szava igaz. És itt nem csak a jazz és burleszk világa elevenedik meg, hanem a fantázia is szabadon szárnyal: a könnyűvérű táncosok mellett hihetetlen képességű cirkuszi artistákat – légtáncosokat, zsonglőröket és bűvészeket – láthattunk a színpadon, a ragyogó énekhangokról már ne is beszéljünk.
Azt rég tudjuk, hogy a cirkusz már nem az, amit anno megszokhattunk. Nincsenek szőrehullott tigrisek, idegesítő bohócok, falu szélén álló, ócska lakókocsik. A cirkusz művészet: és ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a Fővárosi Nagycirkusz előadásában mindezek helyett emberfeletti teljesítményeket láthattunk a nyitónapon.
Amikor azt gondoljuk, tovább már semmiképpen nem lehet fokozni az élményt, a hangulatot, a Szarvasi Vízi Színház persze, hogy képes rátenni még egy lapáttal: ragyogó tűzijáték olvad össze a színpadi zárótánccal, ember legyen a talpán, aki kibírja, hogy ne állva tapsolja végig. És ez még csak az első nap volt.
Galéria
Forrás: Szarvasi Vízi Színház
