Baji Balázs: Egy kicsit most kiléptem a pályán kívüli atlétikalétbe

2019. november 28. 08:55 | Such Tamás

Baji Balázs, a békéscsabai származású, világbajnoki bronzérmes gátfutó az elmúlt napokban, kivételesen nem a csúcsdöntése által lett több portálon címszereplő, hanem, mert derekasan kiáll(t) a 2023-as atlétikai vb ikonikus bástyája, a leendő atlétikai stadion ügye mellett. Telefonon beszélgettünk.

– Sokan betaláltak?

– A fő baj inkább az, hogy ez az egész világbajnokság és a hozzá kapcsolódó beruházás egy politikailag túlfűtött kérdés lett. Elindult egy érzelmektől generált, sokszor értelmetlen vita, amely nem a realitásokról és tervekről szól. Mi pedig a tájékoztatásokban, párbeszédben épp azt szerettük volna bemutatni, hogy itt nem kizárólag egy újabb infrastruktúra-építésről, hanem az atlétika nagyon fontos mérföldkövéről van szó. Természetesen ezért is álltam bele, hogy segítsem a pozitív érvek megismerését, ezáltal a vb megvalósulását.

 

Baji Balázs

Balázs nyújt

 

– Nekem egy kicsi az jött le, hogy ki-kikacsingatsz a sportdiplomácia felé.

– Igen, mondhatni egy kicsit most kiléptem a pályán kívüli, atlétikalétbe. Azért elsősorban még mindig sportolóként tekintek magamra, és sportolóként is tervezek a következő évekre; ha úgy adódik, a vb-ig mindenképpen. De, hogy utána miképp alakul a sorsom… az majd kiderül, és nyilván az sincs kizárva, hogy adott esetben a sportdiplomácia útjára lépjek, de ez még a távoli jövő, ezzel még annyira nem foglalkozom.

 

– Valahol azt nyilatkoztad, hogy nagyon szeretnél a 2023-as vb-n nyerni. Ennyire inspiráló a hazai közeg?

– Minden sportoló legnagyobb álma, hogy hazai közönség előtt versenyezhessen, pláne egy világbajnokságon, úgyhogy valóban nagy a motivációs ereje.

 

Baji Balázs

Gát felett, stadion előtt

 

– Számtalan testnevelő tanár, sportoló van a családodban, gondolom, őket nem kell nagyon győzködni a stadion fontosságáról, de milyen reakciókat kapsz például Csabáról?

– Az én példámon keresztül a családom kvázi már bennfentes az atlétikában, úgyhogy ők pontosan tudják, hogy milyen hatása van egy atlétikai világbajnokságnak, és milyen fontos lenne az atlétikai központ megépítése a sportágnak, hiszen nekünk, atlétáknak, nincs otthonunk az országban. Visszatérve az első kérdéshez: lényegesen több támogatást kapok – Csabáról is! –, mint támadást, de mindkettőt viselnem kell. A támogatást bizony könnyebb befogadni, mint a támadást, főleg ha az nem szakmai, hanem személyeskedő. De úgy gondolom, a szeretett sportágam, az atlétika érdekében ez a legkevesebb, amit el tudok viselni.

 

Such Tamás

 

További programok »

FEL