A Békés Drén közel 30 éve alakult, száz százalékban magyar, családi tulajdonú vállalkozás. Fő működési területük a vízépítés, környezetvédelem és a speciális mélyépítés. Árbevételük nagy részét olyan technológiáknak köszönhetik, amelyeket ők maguk alkottak meg kutatás-fejlesztési tevékenységük során. Szeretnek újat kitalálni, most éppen kísérletet tesznek egy széles, az építőiparon túlmutató elméleti és gyakorlati tudás házasítására is. Itt egyrészt a felnőtt mestereiket oktatják, másrészt a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara hívószavára bekapcsolódnak a duális képzésbe, azaz fogadnak és oktatnak középiskolás diákokat. A képzést az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.
Barkász Sándornak mindig van ötlete a fejlesztésekre. Egyebek mellett szeretné, ha egy Békés megyei középiskola felvenné a palettájára az építőipari gépszerelő- és üzemeltető képzést.
– Mezőgazdasági gépszerelő és üzemeltető létezik, de építőipari nem, pedig hatalmas igény lenne rá – mondta Barkász Sándor. – Kézi erővel nagyon kevés munkát végeznek, mindenhol több milliós vagy milliárdos gépekkel dolgoznak, és nem mindegy, kire bízzuk a kezelést vagy a szerelést. Kénytelenek vagyunk a mezőgazdasági gépszerelőket vagy az autószerelőket átképezni, de ezt a költséget és kockázatot nem tudja minden cég felvállalni. A műszaki egyetemen van földmunka-gépész képzés, de egy középiskolának ez egy jó ugródeszka lenne.
A Békés Drén most egy 5 milliárd forintos beruházásra készül. A pénz egy részét új műhelyépítésre szánják, a másik részéből két speciális cölöp-fúrógépet vásárolnak, amelynél a fúrótorony hossza 36 méter, maga a torony 41 méteres.
A Békés Drén vezetője már középiskolásként tudta, hogy neki a vízgazdálkodás, az építés az élete. Békéscsabán, a Vásárhelyi Pál szakközépiskolába járt, ahol kötelező volt egy hónap nyári gyakorlat, Barkász Sándor azonban mindig legalább a dupláját teljesítette. A főiskolás évek alatt is így tett.
– Nem lenne most a Békés Drén, ha nem tanulom meg diákként, hogy mi a munka – emelte ki Barkász Sándor. – Fontos, hogy a fiatalok az elméleti képzés mellett gyakorlatot is kapjanak. Ehhez persze a fogadó cégnek a saját érdekein túl kell lépni, hiszen a diákok nem teljes értékű dolgozók még, oktatót is kell melléjük adni. Viszont ezek a középiskolások a leendő munkavállalóink, akik kizárólag az iskolában, a maketteken nem fogják érezni az olajat a kezükön. Az idősebb mesterek csak így adhatják át a tudásukat a következő generációknak.
Barkász Sándortól alapvetően nem áll messze a tanítás. Vágya, hogy újraélessze az általa létrehozott Delta Akadémiát, amely a dél-békési térségben és Erdélyben felkutatta és nyári kurzusain képezte azokat a fiatalokat, akikből a jövő jó vezetői válhatnak.
– Mindig azt kerestem, ami előre viheti a társadalmat vagy a szakmát. 2005-ben találkoztam egy kérdőívvel, amelyet hajdan az amerikai tengerészgyalogosoknál használták a legprecízebb, legbevállalósabb pilóták kiválasztására, majd később a gazdasági életben is alkalmazták – mondta Barkász Sándor. - Én is kitöltöttem, majd a kollégáim kiválasztásánál és a diákok toborzásánál is ez segített. Nagy öngondoskodással bíró, felelősséget vállalni képes fiatalokat válogattunk ki a képzésünkre 2011 és 2017 között. Az akadémia újraindításánál több új szempontot vezetünk be: az egész országból várunk diákokat és a meglévő kiválasztáson túl az atipikus észjárású diákok célcsoportjára koncentrálunk. Ezek a gyerekek a most jellemző verbális iskolarendszerrben általában nem teljesítenek jól, mert náluk a jobb agyfélteke domináns, azaz képi gondolkodóak. Ezeket a gyerekeket a pedagógusok zöme nem tudja kezelni, hiszen ezek a tinik a tananyagot olvasva nehezen vagy alig tudják megtanulni. Viszont az, amit képi tudással elsajátítanak, szinte kitörölhetetlen az agyukból, nem is beszélve a rájuk jellemző, asszociatív villámgyors gondolkodásról. Erre lehet építkezni.
