Vánsza Pál, a POFOSZ Békés Vármegyei Szervezetének elnöke és az esemény házigazdája felvezetőjében elmondta, a vetítés apropója, hogy Rajkék rehabilitálása 68 esztendeje, 1956. október 6-án zajlott (a mozinézés október 8-ára esett). A temetésre óriási tömeg érkezett, és akkor Apró Antalék (akkoriban a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke) megígérték, hogy ilyen hibát, azaz több koncepciós pert nem követnek el. Miközben az október 23-ai forradalom után ugyanúgy akasztgatták a nem kívánatos elemeket. A Rajk-per egy kitalált eljárás, amely tükörképe volt a ’30-as évek sztálini vérbosszúinak. Történetesen 1949-ben ítélték el Rajkékat, mert Rákosi politikai ellenfele volt. Rá bő két hétre kitört a forradalom, amely a reformkommunisták erődemonstrációja volt az ortodox Rákosiék ellen.
Vánsza Pál és Kovács Nóra – Fotó: Such Tamás / behir.hu
– A per folyamatairól Vesszenek az árulók címmel készült egy dokumentumfilm, és később terveztek egy játékfilmet is, amely feldolgozta volna az eseményeket – mesélte Kovács Nóra. – De egyik sincs meg, miközben írásos dokumentumok bizonyítják, hogy a film valaha létezett. Az akkor tervezett játékfilmnek az ötvenes évek elején már megvolt a forgatókönyve, amely sok szűrőn ment át, de közben 1953. március 5-én meghalt Sztálin, így leállt a játékfilm projekt (sőt, aznap Pesten még a villamosok is megálltak). Ebből kifolyólag a forgatás el sem kezdődött.
Ugorva az időben, Novák Tamás 2014-ben készült történelmi oknyomozó dokumentumfilmje, a Cinema Inferno különlegessége, hogy nem személyek vagy életutak mentén vezet végig a kirakatperek eseményein, hanem a Vesszenek az árulók kalandos, rejtélyes sorsáról szól. Novák Kurucz Márton filmtörténésszel és jó néhány történésszel kutat.
Az 52 perces mozi egyik szála – a fekete-fehér kópiák – az eredeti dokumentumfilm utáni kutatásáról szól. A film másik fonalában pedig színesben rekonstruálták magát a pert: jelenkori színészekkel újra játszották az epizódokat.
Galéria
„A történet még 2010 őszén kezdődött: a Biszku-film kapcsán találkoztam Sárközy Endrével, aki 1949-56 között fiatal hadbíró volt, és a beszélgetés közben ő említette, hogy 1949-ben a Rajk- és Pálffy-per után mint fiatal, frissen végzett bírót, behajtották az Erkel-színházba és ott kötelezően meg kellett nézniük egy filmet, ami a Pálffy-perről és magáról a kivégzéséről szólt – nyilatkozta korábban Novák Tamás a nullahategy.hu-nak.
Az awilime.com-on pedig azt olvashatjuk, hogy a „Vesszenek az árulók című film a korabeli terror egyik legfontosabb bizonyítéka. Ezt a perverz módon elkészített és felbecsülhetetlen értékű filmet valamikor a hatvanas évek közepén megsemmisítették. Legalábbis a Filmarchívumban nincs sem eredeti, sem másolati példány. De ahogy az a korban szokás volt, ezekről a filmekről a szovjetek is készítettek másolatot saját maguknak és könnyen lehet, hogy valahol Oroszországban egy filmarchívumban őriznek belőle egy kópiát.”
Az Infernóban egy korabeli szemtanú közreműködése révén megtaláltak egy pár perces részletet a Vesszenek az árulókból.
(Vesszenek az archívum megsemmisítők!)
