Az élet szkizofréniával – Hazai körkép készült a betegséggel élők körében

2019. február 16. 16:53 | behir

A szkizofrénia kezelése nagy kihívást jelent a szakemberek számára. Korai diagnózissal, személyre szabott (modern) terápiával és támogató környezet segítségével a szkizofréniával élők számára a teljes élet elérése reális célkitűzés lehet. Többek között ez derült ki egy közelmúltban végzett hazai felmérésből, melyet a Janssen-Cilag Kft. kezdeményezett.

Egy, a Psychiatria Hungaricában megjelent publikáció a betegséggel élők érzéseit, szükségleteit vizsgálta, különös tekintettel arra, hogyan élik meg a betegséget, milyen felmerülő igényeik vannak a betegséggel való együttélésük kapcsán.

A szkizofrénia sikeres kezelésének alapvető feltétele, hogy a kezelőorvos megismerje és figyelembe vegye a beteg igényeit, szükségleteit. Ennek érdekében egy, a közelmúltban végzett felmérés során 155 szkizofréniával élő embert kérdeztek személyes, a betegség megélése során szerzett tapasztalataikról.

 

 

Fontos a korai felismerés

A szkizofrénia esetén is rendkívül fontos a korai felismerés, hiszen a korán megkezdett kezelés nagyban befolyásolja a betegség kimenetelét, a betegséggel élő esélyét a felépülésre.

A szkizofrén betegek emlékeik szerint jellemzően (67 százalék) a tünetek megjelenését követő első 3 hónapban orvoshoz fordultak, közel harmaduk (29 százalék) azonban 3 hónapnál is többet várt ezzel. Ezzel szemben a szakirodalomban ennél lényegesen hosszabb időintervallumot adnak meg, sok esetben több mint egy évet.

A különbség nagy valószínűséggel abból adódik, hogy a betegséggel élők visszatekintve úgy látják, hogy relatíve rövid időn belül orvoshoz kerültek az első, általuk észlelt tünetek után. Ez azt is jelentheti, hogy a betegséggel élők jelentős része a bevezető tüneteket nem betegségének részeként élte meg, ami viszont hangsúlyozza annak fontosságát, hogy a kezelőorvos felhívja a betegséggel élő páciens figyelmét arra, hogy milyen tünetek jelezhetik a betegség visszatértét.

A szkizofrénia diagnózisával való első találkozást a páciensek döntő hányada traumatikusan élte meg. A diagnózis közlésekor a betegek emlékeik szerint a félelem, rémület (30 százalék), az elkeseredettség, kilátástalanság (21 százalék), az ijedség, nyugtalanság (17 százalék) érzésével szembesültek.

A diagnózis elutasítása, a hitetlenség és értetlenség a betegek harmadánál jelen volt. A szkizofréniáról a megkérdezettek csupán 62 százaléka kapott számára érthetően megfogalmazott felvilágosítást, ez alacsony aránynak tekinthető.

 

 

Létezik hatékony kezelés

Szkizofrénia esetén a legfontosabb kezelési mód a gyógyszeres kezelés. Ma Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) kiemelt, 100 százalékos támogatással biztosítja a szkizofréniával élők számára nélkülözhetetlen, legmodernebb antipszichotikus gyógyszeres kezelést.

A felmérésben résztvevők harmada úgy ítélte meg, hogy nem tájékoztatták a kezelési lehetőségről: a szájon át szedhető kezelésről 30 százalék,
az injekciós kezelésről 34 százalék nem kapott információt.

Az injekciós kezelést illetően a havonta adandó injekcióról a betegek alig több mint felét (57 százalék), a negyedéves injekció lehetőségről pedig mindössze a negyedét (24 százalék) informálták.

A páciensek háromnegyede azt fogalmazta meg, hogy a betegséggel kapcsolatban a legnagyobb segítséget a hatékony gyógyszeres kezelés és a kezelőorvos, illetve a gondozónővér jelentette, azaz a betegséggel élők számára mind a gyógyszeres terápia mind a gyógyító kapcsolat lényeges tényező.

A kezeléstől a felmérés tanulságai alapján a döntő többség a teljes élet lehetőségét és az egyensúly fenntartását várja. Minden második beteg szerint a jó közérzet szintén alapvető elvárás a kezelés során. Jelentős arányban fogalmazták meg továbbá a lelki támogatás, a beszélgetések, a családi segítség és a baráti kapcsolatok iránti igényt is.

 

 

Nagyon fontos a védőháló

A vizsgálatból kiderült, hogy a szkizofréniával élők életében fontos szerepe van a családnak mind támogató közegként, mind a kezelőorvossal együttműködve védőhálóként, figyelmeztető rendszerként (pl. injekció időpontja, gyógyszer beszedése stb.).

Az eredmények alátámasztották, hogy a páciensek számára azok jelentik a legnagyobb segítséget, akik velük élnek (szülők, házastárs, élettárs, gyermek).

A pszichiáter vagy a szociális munkás szerepe az egyedül élő betegek mindennapjainak támogatásában különösen kiemelkedő, gyakran ők jelentik az egyetlen létező emberi kapcsolatot a páciens számára.

Bár a szkizofrénia komplex betegség, amely a szakembereket és a szkizofréniával élő betegeket is kihívások elé állítja, van esély a teljes életre. Ahogyan a megjelent közleményből is kiderül, azoknak a szkizofréniával élő embereknek, akik megfelelő tájékoztatást kapnak, személyre szabott kezelésben részesülnek, sikerül fenntartaniuk családi és szociális kapcsolataikat és maguk is hajlandóak szembenézni betegségükkel, nagy esélyük van a jó életminőségben megélt, teljes életre.

 

Forrás: Világgazdaság

További programok »

Itthon

Ovis Almanap a Csabagyöngyében

Minden napra egy alma, az orvost távol tartja – hangzik a mondás. Az alma méltán népszerű gyümölcs, a szakemberek nem tudják elégszer hangsúlyozni a fogyasztásának jótékony hatásait. Az Almanap szervezőinek célja Békéscsabán most is az volt, hogy felhívják az óvodások figyelmét az egészséges életmód és a gyümölcsfogyasztás fontosságára.
15:42
FEL