Az eltelt három évtizedben jelentős változások következtek be a diagnosztikában, tehát az autizmus felismerésében, pontos azonosításában, a módszertanban és persze a hozzáállásban, a megítélésben is. Az autizmus fogalomköre bővült, ami a szemléletváltozás egyik biztos jele. Világszerte 1-2 százalékos lehet az előfordulása, de mint Szántó Tamás, az alapítvány kuratóriumának elnöke megfogalmazta Magyarországon a mai ismereteink szerint minden 60. megszülető gyermek életét befolyásolja majd az autizmus.
Az Aut-Pont Alapítvány szociális alapszolgáltatásai közül a nappali intézményt 24 autizmussal élő személy veszi igénybe munkanapokon, ami megegyezik a támogató szolgálatot igénybe vevők számával. A szociális alapszolgáltatásokat és az azt kiegészítő szülősegítő szolgáltatásokat az eltelt években összesen 276 család vette igénybe. Ők jellemzően békéscsabaiak és Békés megyeiek, azonban határon túli családok is megjelentek.
Majd minden második iskolai osztályra, majd minden harmadik óvodai csoportra jut egy, valamilyen fokú autizmussal élő gyermek. A becslések szerint Békéscsabán megközelítőleg 600, Békés megyében pedig nagyjából 5000 érintett lehet. A hatékonyabbá vált diagnosztika lehetővé teszi, hogy a korábbiaknál jóval előbb kiderüljön, hogy ha valaki ezzel az állapottal él. A többi között erről is szó esett a pénteken késő délután szervezett rendezvényen.
A járvány időszaka mindenki számára nehéz volt, sok volt az ismeretlen tényező a veszélyhelyzet időszakában – fogalmazott Szántó Tamás, kiegészítve: párhuzamot lehet vonni abban a tekintetben, hogy az autizmussal élő társaink mindennapjaiban hasonló kérdések merülnek fel sok váratlan tevékenységgel kapcsolatban. Mint fogalmazott: az ő fejükben mindig azok az alap kérdések, hogy mi történik, meddig tart, kik lesznek ott és mi lesz az ő lehetősége vagy feladata abban a helyzetben?
A járvány mindenkit ilyen kérdések mentén talált meg, ami alatt azt is érthetjük, hogy az ő élethelyzeteikben halmozottan jelentek meg ezek a kérdőjelek és különös kihívás volt ez a családoknak és a szakembereknek is. Értelmezhető, kiszámítható viszonyokat kellett kialakítani egy olyan szituációban, amikor ezek nekünk sem feltétlenül voltak egyértelműek – összegezte az elnök az eltelt időszakot. Kitért arra is, hogy az autizmussal élő személyek nevelése, támogatása minden életkorban újabb és újabb kihívások elé állítja a családokat.
Nincsenek általános megoldási lehetőségek, univerzális módszerek, amelyek mindenkinél egyaránt alkalmazhatók, a szülőknek és a szakembereknek is az a dolguk, hogy megtanulják megismerni azt a családtagot, aki ezzel az állapottal él. Az előadást követően interaktív módon zajlott tovább az esemény, tapasztalatcserére, élmények megosztására, kérdések feltevésére adódott lehetőség. Csepregi András a korábban már említett titulusai mellett a Békés Megyei Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottságának tagjaként is említhető.
A szakember azt emelte ki: fontos, hogy a szülők jobban megértsék a gyermekük sajátosságait, azt, hogy miért úgy kommunikálnak, ahogyan kommunikálnak, miért vannak olyan viselkedésbeli sajátosságaik, amilyen jellemzőik vannak és ezekre hogyan érdemes reagálni. Azokat az utakat érdemes keresni, amelyek a jobb megértés irányába vezetnek – folytatta, aláhúzva: a cél a kommunikációs közeledés. Jó, ha olyan gondolatok születnek, amelyek aztán a hétköznapi életet teszik könnyebbé az érintettek számára – szögezte le végül.
