Az MVM Zrt. vezérigazgatója köszöntőjében elmondta, hogy a beruházás egy újabb lépés a karbonsemleges jövő felé, növeli Magyarország versenyképességét és nemzetközi elismertségét. Mátrai Károly hozzátette: a beruházás olyan mérnöki tudást hozott létre, amely önmagában értékesíthető a piacon.
– Az MVM-nél fontos, hogy a kor elvárásainak megfelelően biztosítsuk az energiát hazánkban és külföldön is. Ehhez folyamatosan kutatjuk és keressük a lehetőségeket, amelyek hozzájárulnak a cél eléréséhez – fogalmazott a vezérigazgató.
A Magyar Földgáztároló Zrt. vezérigazgatója elmondta: az Akvamarin projektben a Magyar Földgáztároló Zrt. négy egyetemmel és egy kutatóintézettel együttműködve telepítette a 2,5 megawatt összteljesítményű elektrolizáló rendszert, illetve a hozzá tartozó hidrogén gázelőkészítő technológiát a Kardoskúti Földalatti Gáztárolónál.
Kriston Ákos elmondta: egy elektrolizáló – vízbontó – egység segítségével villamos áramot használva a vezetékes vizet hidrogénre és oxigénre bontják, a hidrogént nyomásnövelés után tárolják. Kétféle hasznosítási lehetőség adódik: nyersanyagként, tartálykocsiban értékesíthetik a hidrogént, vagy a gáztüzelésű kompresszorokkal földgázhoz keverve használják fel. Aláhúzta: Kardoskúton, ahol egyelőre kis mennyiségben, óránként 400 köbméter hidrogént tudnak így termelni, nem építettek ki teljesen új infrastruktúrát, az itt lévő földgáztárolót kellett átalakítani a projekthez.
– A villamosenergia-rendszerben a megújuló energiaforrások által keletkező fölösleges áramot nagy mennyiségben, akár több száz megawatt teljesítményben, hidrogén formájában, hosszú távon, akár hónapokig tárolni tudják, és azt igény szerint akár újra villamos energia formájában adják vissza – magyarázta.
Az energiaügyi miniszter beszédében ismertette: jelenleg 4750 megawatt energiát előállító naperőmű üzemel Magyarországon, ebből 2900 megawatt ipari, 1700 megawatt pedig háztartási méretű napelemekből származik. Lantos Csaba úgy fogalmazott: Magyarország a klímastratégiában 2030-ra 6,5 gigawatt teljesítményt előállítani képes napelemrendszer telepítését vállalta, de az előzetes számítások szerint addigra a 10 gigawattot is elérhetjük. Magyarország átlag áramfogyasztása ugyanakkor 6000-6500 megawatt, ezért a megtermelt többletáramot tárolni kell akkumulátorban vagy más formában, ez a beruházás is ennek a tervnek a részét képezi – mondta el.
A tárcavezető kifejtette: hazánkban 25 megawattnyi ipari méretű akkumulátor van, így minden lehetőség fontos, amely kiváltja az akkumulátoros tárolást, ilyen például a hidrogéntechnológia is. Hozzátette: további két, kelet-magyarországi helyszínen építenek három kombinált ciklusú, gázturbinás erőművi blokkot 1600 megawatt összteljesítménnyel. Erre azért is szükség van, mert bár becslések szerint Magyarország primer összenergia-felhasználása a következő évtizedekben inkább csökken majd, de a szerkezete átalakul. Jelenleg a teljes energiafelhasználás körülbelül 20 százalékát teszi ki az áramfogyasztás, ez 50 százalékra nőhet.
– A magyarországi éves áramfogyasztás 25 százalékát importáljuk. Nem lennénk meg a külföldi import nélkül. A jó hír az, hogy úgy növekszik hazánkban a naperőművek által termelt áram mennyisége – a napsütötte órákban – hogy már exportálni is képesek vagyunk. Azzal, hogy egyre több napelemünk és más megújuló termelőnk lesz, azzal egyre inkább kiegyenlítetté válik az elektromos áram forgalmunk – fogalmazott.
A tárcavezető hangsúlyozta, ez az első lépés ahhoz, hogy a hidrogéntechnológia és a hidrogénipar valóban teret nyerjen Magyarországon; hogy az ország csökkentse az energiafüggőségét; továbbá az első lépés a nagyteljesítményű, költséghatékony, szezonális villamosenergia-tárolás irányába.
Galéria
