Nem varázslatról van szó, hanem egy olyan légköroptikai jelenségről, amely a fénytöréssel magyarázható. Lényege, hogy a levegőben levő hatszögletű jégkristály-lapokon megtörik a fény, ez hozza létre a nem mindennapi látványt. Ilyen jégkristályok leggyakrabban a magasan lévő fátyolfelhőkben alakulnak ki. A kristályok prizmaként térítik el 22 fokos szögben a Nap fényét, ezért az így kialakuló jelenségek, azaz a melléknapok általában a napkoronggal azonos magasságban, 22 fokos távolságban helyezkednek el. Ha a jégkristályok elég sűrűn fordulnak elő a felhőben, akkor ez a második nap akár fényes fehéren is világíthat. Így történt ez annál a melléknapnál is, melyet a közelmúltban, a Kardoskúti-pusztát járva kaptunk lencsevégre.
A melléknapok általában anticiklon idején, az esők megérkezése előtt fordulnak elő, alacsonyabb napállásnál, azaz a reggeli vagy az esti órákban. Csupán egy-két órán át láthatók, s általában nem feltűnők, de nyílt területről, pusztai környezetből jól megfigyelhetők.
