Átadták az M44-es gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti szakaszát

2024. május 7. 14:45 | behir.hu

Átadták az M44-es gyorsforgalmi út Bács-Kiskun vármegyei részeként épített, Szentkirály és Lakitelek közötti 4,6 kilométeres szakaszát kedden.

Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium állami beruházások társadalmi koordinációjáért felelős államtitkára az átadáson elmondta: az M44-es gyorsforgalmi út építése igazi sikertörténet, hiszen a már megvalósult 89 kilométer magyar forrásból épülhetett meg.

Felidézte: a 2016 óta folyamatosan zajló munkálatok részeként a gyorsforgalmi út első szakaszát, a Tiszakürt és Kondoros közötti 61 kilométeres részt 2019-ben adták át, majd 2020-ban elkészült a Kondoros és Békéscsaba közötti szakasz, az új Tisza-hidat is magába foglaló Lakitelek és Tiszakürt közötti részt pedig 2021 decemberében adták át a forgalomnak.

Eddig 89 kilométer készült el Békéscsabáig a mintegy 125 kilométeres gyorsforgalmi útból - mondta az államtitkár.

Kiemelte: Szentkirály és Lakitelek között az Építési és Közlekedési Minisztérium beruházásában több mint 35 milliárd forintból egy 4,6 kilométer hosszú, több mint 22 méter széles, kétszer két forgalmi sávos, leállósáv nélküli autóút épült két híddal és számos kiegészítő fejlesztéssel. Ezzel az M44-es autóút hossza már meghaladja a 93 kilométert.

A beruházás részeként egy komplex és tágas pihenővel kombinált csomópont is épült, közel 75 méter hosszú, kétnyílású felüljáróval.

Az államtitkár hangsúlyozta: a beruházás egy kiváló szakember előtt is tiszteleg, hiszen a pihenőhely névadója a magyar mélyépítés nemzetközileg is elismert, kiváló szakembere, a 2016-ban elhunyt Mosonyi László, akinek emlékét emléktábla is őrzi.

 

Ágh Péter, Szeberényi Gyula, Madari Róbert, Lezsák Sándor és Kutasi Ferenc az M44-es gyorsforgalmi út Szentkirály és Lakitelek közötti, 4,6 kilométeres szakaszának átadásán (MTI fotó/Bús Csaba)

 

Ágh Péter szerint, "ha útépítésről van szó, akkor látható, hogy az elmúlt években a magyar kormány nem tétlenkedett", hiszen 2010 és 2024 között mintegy 2900 milliárd forint értékben több mint 870 kilométer autópálya és autóút készült. Közel 800 kilométeren fejlesztettek, bővítettek, 300 kilométeren pedig új nyomvonalú főutat építettek összesen 1170 milliárd forint értékben. Országszerte 220 kilométernyi alsóbbrendű út, 80 önálló csomópont és 20 híd épült, miközben 2010 óta közel 860 milliárd forintból mintegy 6750 kilométernyi út is megújulhatott.

Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, Bács-Kiskun vármegye 4. számú választókerületének fideszes országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy az M44-es gyorsforgalmi út még hiányzó, valamivel több mint 32 kilométer hosszú, kétszer két forgalmi sávos szakasza várhatóan 2025 elejére készül el. A gyorsforgalmi út Szentkirálytól az M5-ös autópályáig, Kecskemétig tartó utolsó szakaszának megépülésével teljes értékű gyorsforgalmi összeköttetés jön létre Budapesttől Békéscsabáig. Az út megépülése sok ezer ember munkájának és az adófizetők pénzének köszönhető - tette hozzá.

Szeberényi Gyula, Bács-Kiskun vármegye 2. számú választókerület fideszes országgyűlési képviselője szerint az M44-es út hozzájárul Kecskemét és a dél-alföldi térség versenyképességének javításához is, hiszen ezt ma már nagyban befolyásolja az infrastruktúra minősége. Egy térség, egy város akkor lesz igazán vonzó az emberek és a vállalkozások számára, ha könnyen és biztonságosan elérhető, ehhez pedig modern utak szükségesek - fogalmazott.

Madari Róbert, Lakitelek független polgármestere arról beszélt, hogy az elkészült útszakasz biztonságosabb, gyorsabb célbaérést biztosít mind az áruszállítóknak, mind a kirándulóknak, mind a Budapestre igyekvőknek vagy az éppen az Erdély irányába indulóknak. Az egyre több és jobb minőségű út nagyon fontos a települések, így Lakitelek számára is, hiszen ezek révén jobban bekapcsolódhatnak az ország "vérkeringésébe" - tette hozzá.

Forrás: MTI

További programok »

Gazdaság

Illegális tevékenységek is szerepet játszhattak a madárinfluenza terjedésében

A zártan tartás elmulasztását, illegális tartást és baromfi, illetve baromfitermékek illegális árusítását is tapasztalta az állategészségügyi hatóság az ősz óta tartó madárinfluenza járvány során. A betegség gyors terjedésében ezek az illegális tevékenységek is jelentős szerepet játszhattak. Derül ki a Nébih sajtóközleményéből.
2024. december 21. 18:48
FEL