Szó szerint – Feljelentés, sztrájk, államrendőrség
„Annak idején megírtuk, hogy a békésvármegyei kéményseprő munkások bérmozgalmat indítottak és közvetlenül a legutóbbi megyegyülés előtt, amelynek tárgysorozátán a kéményseprési dijak felemelése iránt benyújtott kérelem is szerepelt, — sztrájkba léptek.
Répási István, Békéscsaba első kéményseprő kerületének üzletvezetője feljelentést tett az elsőfokú iparhatóságnál és dr. Daimel Sándor alispánnál a vármegyei mesterek ellen. Feljelentése szerint a megyegyűlés előtt megtartott kéményseprő közgyűlésen a mesterek szólították fel, illetőleg késztették a munkásokat, hogy lépjenek sztrájkba, hogy ők a munkások sztrájkjára is hivatkozhassanak a megyegyűlésen, amelytől igy biztosabban remélték a seprési dijak felemelése iránt benyújtott kérelmük teljesítését. Egyik helyi lapban a feljelentett mesterek egyikének információja alapján közlemény jelent meg, amely szerint Répási feljelentését bosszúból tette és állításai teljesen alaptalanok. Minthogy a kérdés olvasóinknak nagy részét — elsősorban az iparosságot — érdekli, utána jártunk az ügynek, amelyről dr. Korniss Géza városi közig, tanácsnok, aki elsőfokon folytatja a vizsgálatot a feljelentés alapján, az alábbiakat mondta el: Répási István még a megyegyülés előtt kereste fel dr. Korniss tanácsnokot, aki az általa előadottakról jegyzőkönyvet vétetett fel és a jegyzőkönyv alapján megindított a vizsgálatot. Elsősorban a rendőrséghez tette át az ügyet a tényállás kinyomoztatása céljából. A m. kir. államrendőrség a nyomozást azonnal bevezette és jelenleg is folyik még az érdekeltek kihallgatása. Az ügyről érdemileg tehát egyelőre nem lehet véleményt mondani, amíg a vizsgálat be nem fejeződik és a beszerzendő hiteles adatokból nem derül ki, hogy tényleg bosszú müve volt e a feljelentés.”
Helyi hír – „Ne sokat költsön, vegyen inkább kölcsön”
Mit kellett tennie annak az előadó, aki 100 évvel ezelőtt bemutatóját diákkal szerette volna színesíteni? Nem mást, mint elolvasnia a Körösvidék 1922. november 30-án megjelent számát és az abban foglaltak szerint eljárnia. Ebben jelent meg egy felhívás, melyben „tudomásul vétel és miheztartás végett” tájékoztatták a hatóságok az illetékeseket a „népmüvelés céljaira való vetítőgépek, képsorozatok kikölcsöhzésére nézve”.
A tájékoztatásból kiderült, hogy a Magyar Királyi Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Iskolánkívüli Népművelési Központja intézi a kölcsönzési ügyeket. Ha valakinek előadásához szüksége lenne vetítőgépre és diasorozatokra, annak a szervezet „vetítőgépet bocsát rendelkezésére a kölcsönvevő Bizottság teljes anyagi felelőssége mellett”. Mindezt a titkár intézte, aki a beérkező kérelmeket előjegyzésbe vette. Soron kívüliséget élveztek a nagyobb rendezvényekről érkezett megkeresések, a többieket „az igénybejelentés sorrendjében továbbittatja a kívánt helyre”. A „kérőlapokat” 10 korona ellenében lehetett vételezni a szabadoktatási szervezettől és ugyanott lehetett hozzájutni a kölcsönözhető képsorozatok tételes jegyzékéhez is. A kérőlapokat olvashatóan (!) kellett kitölteni és elküldeni „az Iskolánkivüli Népművelési Központnak (V. Báthory-utca 12., földszint 1. szám) ahonnan a kivánt képsorozatok közvetlenül a kölcsönvevő címére küldetnek meg”. Maga a kölcsönzés díjtalan volt, a megrendelőnek csupán a postai költségeket kellett megfizetnie. Egyszerre csak két sorozatot kölcsönzött a központ, de kivételes esetben ettől eltekintettek.
Helyi hír – Folytatás a régi vezetővel
Egy évzáró gyűlés, melyet a polgármester is megtisztelt jelenlétével. November 23-án tartotta a csabai Szociális Misszió Társulat évi rendes közgyűlését a Herkély-féle iskolában. Az ülést Dr. Berényi Antalné nyitotta meg, aki köszöntötte az egybegyűlteket, majd „vázolta a Szociális Misszió hivatását”. Arra kérte a jelenlévőket, hogy továbbra is legyenek lelkes tagjai az egyesületnek, majd köszönetet mondott mindenkinek a munkájáért.
Örömmel számolt be a Népkonyha felállításáról is, amely „90 gyermek ebéddel való ellátásáról gondoskodik”. Őt Sáska Erzsébet titkár követte. A költségvetés ismertetése után beszámolt az éves munkájukról, kiemelve, hogy a „Szociális Misszió keretében működő Nővédelmi Hivatal 132 ügyet karolt fel, 35 esetben hivataloknál járt el, 5 esetben megszállt területről ideszakadt testvéreinket segítették vissza olthonukba, hatvanötször pénzzel, 27 esetben természetbeni adományokkal segített”. Mindezek után a vezetőség személyi ügyei következtek. Ügyvezető elnöknek Sólyomi Lipótnét választották meg. A szervezet felkérte Berényi Antalnét, hogy folytassa elnöki teendőit, aki örömmel mondott igent erre. A régi-új elnök rögtön bejelentette, hogy teaestélyt szerveznek a Fiumében, „amelynek tiszta jövedelmét szintén a szegény gyermekek karácsonyi felruházására fordítják”. A társulat vezetője köszönetet mondott Bartoss Ferenc plébánosnak, aki „a Miszszió ügyeit mindig szeretettel karolja fel s anyagilag is tetemes összegekkel járult már eddig is az egyesület céljaihoz”. A gyűlés végén szót kért és kapott Kovács Sándor káplán, aki az inasoknak szervezett lelkigondozó délutánokat, melynek támogatásához a közgyűlés támogatását kérte. A tagság egyhangú szavazással támogatta az ügyet, majd a gyűlés „az elnöknő éltetésével véget ért”.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_10-12/?pg=197&layout=s
