-800x450.jpg)
1, Helyi hír – Összegyűltek a párttagok
Nagyszabású rendezvénysorozatra került sor Békéscsabán 1922. március 6-án, amikor is a „politikailag és társadalmilag az irredenták pártja”, a Honvédelmi Párt tartott gyűlést. A párt vasárnap két órára népgyűlést hirdetett a Városháza dísztermébe, melyre igen népes közönség érkezett, akik a karzatot is megtöltötték.
A gyűlést Szalay Gyula földbirtokos nyitotta meg, aki bemutatta a meghívott vendégeket, majd átadta a szót Urmánczy Nándornak. Az irredenta (olyan mozgalom híve, amely más országok területeinek elcsatolását követeli etnikai alapon vagy történelmi jogokra hivatkozva – a szerk.) politikus, aki a Honvédelmi Párt képviselőjelöltje volt, kijelentette, hogy nem kampányolni jött Békéscsabára. A lelkiismerete parancsolt neki, „hogy dolgozni, fáradni kell tovább elveszett országunk, Nagymagyarországért”. Addig nem lesz rend és konszolidáció, amíg vissza nem állítjuk a régi határokat. Felszólalása végén elmondta, hogy ha Békéscsaba választói is úgy kívánják, képviselni fogja őket „azzal a lobogóval, amelyre a trianoni béke tagadása és Nagymagyarország van felírva”. Őt Papp-Váry Elemérné, a Magyar Hiszekegy szerzője követte. Elmondta, hogy bár sosem járt még Csabán, de azért jött, hogy „megkeressem a magyar sziveket, a magyar lelkeket, akik megértik az én lelkem szózatát”. Elemezte még a trianoni békeszerződést és kifejtette véleményét a helyzet megoldásával kapcsolatban is: „Csak a lélek tüzéből lehet fáklyát gyújtani. Hazaszeretet ennek a tűznek a neve. Ezt gyújtsátok meg szivetekben, vigyétek házról-házra, kapuról-kapura, embertöl-emberhez, mig égig nem lobog újra a magyar dicsőség lángja!” A népgyűlésen felszólalt még Cselényi Pál központi főtitkár, aki a párt programját mutatta be és Ilosvay Gusztáv nyugalmazott államtitkár is. A rendezvény este nyolckor a Fiumében folytatódott, itt a pártvacsorán mintegy kétszázan vettek részt. A köszöntők és beszédek után, ahol Dr. Berthóty István polgármester is szót kapott, „a társaság a késő éjjeli órákig együtt maradt a legjobb hangulatban”.
2, Helyi hír – Férfiak a csecsemőnevelésről
Tovább zajlottak Békéscsabán a már március elején elkezdett gyerekvédelemmel foglakozó programok. A gimnázium épületében 1922. március 5-én két előadást is meghallgathattak az érdeklődők a témával kapcsolatban. Dr. Rell Lajos, a gimnázium igazgatója „az anyának a gyermeknevelés körüli kötelességeiről” beszélt közérthető formában. Őt Dr. Nyitrai Béla követte, aki „a gyermeknek születésétől 2 éves korig terjedő lelki fejlődését ismertette a gyermek életéből felhozott példák segítségével”.
A közönség, mely igen nagy számban jelent meg az iskola előadótermében „az ügyhöz illő figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig a két ritka értékű előadást”. Ezen a vasárnapi napon nemcsak ez az egy program adott lehetőséget a gyermekekkel történő megismerkedéssel. Különleges kiállítás várta a csabaiakat a Közművelődés Házában (ma a Munkácsy Mihály Múzeum épülete – a szerk.). Délután fél 3-kor „élő csecsemő kiállítást” nyitott meg az épületben Dr. Reisz Miksa és özv. Nagy Jakabné szervezésében, akik a „csecsemőotthon 50 ápoltját, illetőleg segélyezettjét hozták el a kiállításra”. A zsúfolásig megtelt teremben ismertették a Stefánia Szövetség múltját és békéscsabai működését is. A Körösvidék azonban megjegyezte: „kár, hogy igen értékes felolvasásából vajmi kevés jutott el a hallgatóság füleihez, minthogy apró paciensei minden erejükkel igyekeztek hangját túlharsogni”. Több előadás is elhangzott a csecsemők között, például Dr. Meritey Jánosé, aki a „magyar anyák fontos, nemzetmentő hivatását emelte ki hangsúlyozottan”. A rendezvényt a csabai polgármester, Dr. Berthóty István zárta be beszédével.
Szó szerint - Borzalom a határon
„Lapunk tegnapi számában megemlékeztünk arról a borzalmas gyilkosságról, amelyet az oláh határőrök követtek el a gyulavárii határban. Tudósítónk a megejtett vizsgálat alapján ma az alábbi ujabb részletekről számol be:
Folyó hó 7-én délelőtt a gyulavárii uradalom több alkalmazottja arra vállalkozott, hogy a demarkációs vonaltól alig 8—10 méternyire oláh területen fekvő szalmát áthordja a gyulavárii uradalom részére. Az oláh határőrök biztatták őket s megígérték nekik, hogy nem lesz bántódásuk az uradalom tulajdonát képező szalma áthordásáért. Ilyés Sándor és Csikós Sándor uradalmi cselédek körülbelül 10 társukkal és 2 igával vállalták a feladatot, azonban amikor a szalmát elkezdték hordani, oldalról a román határőrök öt lövést adtak le, amely lövések közül egy golyó Csikós Sándor gyulavárii lakost találta, aki a helyszínén holtan esett össze, A román határőrök Ilyés Sándort és a két igásfogatot magukkal vitték. A magyar csendőrség azonnal megjelent a helyszínén, azonban már beavatkozni nem volt módjában. Jelentést tettek az esetről a községi elöljáróságnak és a gyulai járás főszolgabírójának, aki a helyszínére nyomban kiszállt, a vizsgálatot megtartotta és összeköttetést keresett a román hatóságokkal, hogy a szerencsétlenül járt gyulavárii lakos mielőbb felboncolható és eltemethető legyen.
Ugyanaznap délelőtt kiszállott a gyulai kir. ügyészségtől az ügyészségi elnök és vizsgálóbíró, továbbá a törvényszéki orvos, azonban a boncolást késő estig megejteni nem tudták, mert az oláh hatóságok részéről senki sem érkezett meg. — Hosszas várakozás után végre a boncolás 8-án délután történt meg. A temetés 9-én délelőtt 10 órakor folyt le a közönség osztatlan részvéte mellett. Megjelent a temetésen a hatóság képviseletében dr. Vangyel Endre, a gyulai járás főszolgabírója, a községi elöljáróság, gróf Almássy Alajos tulajdonos és az uradalmi tisztikar is. Az uradalom jelentést tett gróf Almásy Dénes nagybirtokosnak is a gyilkosságról, aki az eset felett mély sajnálatának adott kifejezést. Elhunyt gazdasági cselédje koporsójára koszorút helyeztetett, hátramaradt özvegyéről és árváiról pedig közismert jószívűségénél fogva főúri módon gondoskodik.
Ezzel kapcsolatban a hatóság jelentést tesz a határmegállapitó bizottságnak is. A jelentésben rámutat arra a visszás helyzetre, amely jelenleg fennáll és amely egy ártatlan, nagycsaládu ember életét követelte áldozatul.”
Kommentár nélkül
Forrás:
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?pg=254&layout=s
Irredenta
