Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. május végén

2022. május 28. 12:30 | Ugrai Gábor

Újra tanácskoztak a vármegyegyűlésen, beszámoló a gyulai eseményekről. Na most akkor mi is legyen a neve Trianon után hazánknak? Békéscsabán is résen voltak a cserkészek, 42 fiatalt avattak 100 évvel ezelőtt. Sose derült ki, hogy milyen kifejezéseket használt Maczák János.

Szó szerint - Csak a legérdekesebbek

„Jelentettük, hogy május hó 31-én Békésvármegye törvényhatósági bizottsága rendes közgyűlést tart. R közgyűlés tárgysorozatán a póttárgysorozaton kívül 108 pont szerepel, amelyek közül az alábbiak érdekesebbek:

A vármegye alispánjának jelentése a vármegye közállapotáról és a.-februári közgyűlés óta történt nevezetesebb intézkedésekről. Az üresedésben levő másodfőjegyzői állás betöltése. Kecskemét th. város körirata a kifolyság mellett állásfoglalás iránt. Csanád vármegye körirata a kishaszonbérletek meghosszabbítása szabályozása tárgyában. Az 1921. évi pótadó beosztása tárgyában belügyminiszteri leirat. A vármegyei 1922. évi közigazgatási pótadó cimén kivetett 9 százalékos vármegyei pótadónak milyen arányban leendő kivetésére vonatkozó belügyminiszteri rendelet. A vármegye alispánjának jelentése a törvényhatósági és vicinális utakon a munkanélküliek segélyezése céljából folyamatba tett utfeltöltési stb. munkálatokról. Alispáni előterjesztés a hadigondozó népiroda javára ujabbi segély megszavazása iránt.
Dr. Belopotoczky György szarvasi orvosnak magánszanatórium felállításának engedélyezésére vonatkozó kérelme tárgyában a népjóléti miniszter ur leirata. A vármegyei kéményseprő munkaadók és munkások országos egyesületének kérelme a jelenlegi kéményseprési dijak felemelése iránt. Az orosházi, szeghalmi, békési, gyomai, szarvasi és a gyulai járási utibizottságok határozata a vicinális utak tőrvényhatósági kezelésbe való átadásáról. Schwartz Miklós által Békéscsabán létesítendő kézizálogra való kölcsönadási üzlet biztosítéki öszszegének megállapítása. Gyula város határozata a városháza kibővítése tárgyában s az ellene beadott felebbezés. Szarvas község képviselőtestületének a megüresedett elöljárói állások betöltéséről hozott határozata és a dr. Mázor Elemér által ezen határozat ellen beadott felebbezés. Békés község határozata a községi tisztviselőknek és alkalmazottaknak a hivatalos órák egyfolytában való tartása iránti kérelme tárgyában és az ellene beadott felebbezés. Békéscsaba város határozata a tisztviselők uj fizetési osztályba sorozása és javadalmaik megállapításáról. Gyulavári község határozata 70 ezer korona kölcsön felvételéről. Békéscsaba város határozata az esküdtek fizetésemeléséről. Békés község határozata szervezési szabályrendeletének módosításáról. Gyulavári község határozata a II. sz. vadászterület bérbeadása tárgyában. Gyulavári község határozata a II. segédjegyzői állás szervezése tárgyában. Békés község határozata a haszonállatok beszerzésére és egyéb más j sürgős kiadások fedezésére fordítandó kölcsön felvétele tárgyában. Békés község határozata a debreceni egyetem internátusa részére 10.000 korona segély megszavazása iránt. Békéscsaba város határozata a Nagygerendás pusztai kirendeltség előfogatozása tárgyában. Öcsöd község határozata behajthatatlanoknak bizonyult hátralékos követelések törlése tárgyában. Békéscsaba r. t. város 1922. évi első félévi és 1921. évi családi pótlék szükségletének megállapítása. Mezőberényi hajdúk és rendőrök javadalmazásának felemelése. Hojcska Pál békéscsabai volt városi kocsis végkielégítése. Békéssámson, Szarvas és Békés községek 1922. évi közpénztári költségvetése és Szarvas község 1921. évi, közpénztári pótköltségvetése. Szarvas község elhagyott gyermekek segélyalapjának 1918., 1919. és 1920. évi és Gyula városának 1918. évi elhagyott gyermekek segélyalapjának számadása. Szarvas község 1922. évi kórház ápoldai költségvetése, Mezőberény község 1922. évi és Gyulavári község 1921. és 1922. évi közmunka költségvetése. Póttárgysorozatba felveendő ügyek”.

 

Országos hír – Mi a jó elnevezés?

Lehet, hogy mégsem jó kifejezés a Trianon előtti Magyarországra a „Nagymagyarország” kifejezés? Ezt a kérdést járta körül a Körösvidék 1922. május 28-án a címlapján. Abban nem volt vita, hogy a trianoni békeszerződésben „torzzá csonkított” hazánknak megfelelő elnevezés a „Csonkamagyarország”.

A régi, azaz a Trianon előtti Magyarország elnevezésével azonban több gondja is akadt az újságírónak. Az egyik az volt, hogy a csonka kifejezés ellentétje nem a nagy, hanem az ép. A másik, ennél sokkal jobban körüljárt érv pedig az volt, hogy a „Nagymagyarország” kifejezéssel pontosan azt jelzi a magyarság, mint Románia a „Mare Romania” (azaz Nagy Románia – a szerk) szókapcsolattal. Mi is ezzel a gond? A csabai napilap véleménye ezzel kapcsolatban az volt, hogy Románia olyan területeket szerzett meg az első világháború után, melyek soha nem álltak ellenőrzése alatt. Ebből az következik, hogy a román „nagy” jelző „jelenti a telhetetlen hódítási vágy kielégítését évezredes határok rovására”. Ha azonban a magyarság használja a „nagy” jelzőt, nem elrabolt területekről beszélünk, hanem Nagy Lajos vagy Mátyás király Magyarországáról, „amihez ezerszer több jogcímünk van ugyan, mint az oláhoknak „Mare Romániához". Mai (azaz az 1922-es – a szerk.) hazánk, mint „csonka, a torz, a képtelen „Magyarországának csúfolt idomtalan valami éktelenkedik a trianoni békeszerződéssel elcsúfított térképén ennek a vén Európának”. Ne használja tehát senki a „Nagymagyarország” kifejezést, hanem „maradjunk meg a legigazibb, legegyszerűbb, de egyszersmind legtermészetesebb „Magyarország" elnevezés mellett, ami alatt magyar ember soha nem érthet mást, mint az egész történelmi csonkitatlan, forradalom előtti Magyarországot”.

 

Helyi hír - Megalakultak!

Oktatni vagy nevelni? Erre az évszázados kérdésre adja meg a választ a Körösvidék 1922. május 28-án a csabai cserkészünnepről szóló cikkében. Oktatni és nevelni – szólt a válasz. Eddig a diákokkal csak addig foglalkoztak a pedagógusok, amíg „az előirt tanterv szerint kitanították a latinra, mennyiségtanra, stb. tantárgyakra, amik természetesen mind igen szép és értékes kincsét jelentik a tanulnivágyó ifjúságnak”.

Igen ám, de ezt követően senki sem foglakozott a diákokkal, a „nyiladozó lelkek” magukra maradtak. Mindennek az volt a következménye, hogy „az ifjúság (kevés kivétellel) mint kellemetlen terheket viselje a szépnek és nemesnek elsajátítását s a kötelességteljesitést, a tanulást nyűgnek tekintse s már jó korán belenevelődjék a lélektelen, kényszerű, gépies munka”. No, de majd most! A cserkészek felvállalták mindazt, ami eddig nem volt jelen a fiatalok nevelésének terveiben. A cserkészek lettek a diákok nevelői, tőlük kérdezhetnek a gyerekek, tőlük nem kell félni, előttük őszintén lehet beszélni. Bár az országot kirabolták és megcsonkították, mindössze egy kincsünk maradt: „a magyar ifjúság tiszta lelke, amelyet nevelni lehet nagygyá, erőssé, elszánttá, hogy amely indulat ma nem ömölhetik ki a lesújtottak, fáradtak kebeléből, az eleven, uj lánggal csapjon ki az előre megedzett ifjakéból”. Városunkban Vidovszky Kálmán hozta létre az első cserkészcsapatot. A Csaba névre keresztelt közösség a CSAK sporttelepen, zsúfolt lelátók előtt rendezte meg cserkészavató ünnepségét. Jelen volt Brandt Vilmos főispán, Urmánczy Nándor képviselőjelölt és Curry ezredes, aki a városi honvéd gyalogezred parancsnoka volt. Maga az ünnepség 15 órakor kezdődött, amikor is a katonazenekar taktusaira bevonult a cserkészcsapat. A Himnusz eléneklése után Dr. Rell Lajos gimnáziumi igazgató következett. Beszédéhez a híres Laokoon-szoborcsoport példáját hívta segítségül. Véleménye szerint 1922-ben a modern Európa politikája akarja megfojtani Magyarországot, és nemzetünknek az a feladata, hogy leszedje magáról az antant „kígyógyűrűit”. Az a célunk, folytatta a szónok, hogy népünk erős legyen. Ehhez viszont az ifjúságot kell megerősíteni és „e munkában a ma annyira nemzeti szellemű katonai nevelés mellett jelentékeny szerep vár a cserkészmozgalomra,, mely éppen most lendül gyönyörű ivben a magasba”. Ezt követően a negyvenkét avatott letette a cserkészfogadalmat, majd a katonazenekar eljátszotta a Hiszekegyet. A cserkészek „mutatványai” következett. Bemutatták többek között fegyelmezettségüket, gyakorlati képzettségüket, azt, hogy hogyan tudnak tábort verni és szolgálatot ellátni. „A program minden figyelmet lebilincselő és hosszasan megtapsolt számai után katonás diszmenettel vonult el az ünnepelt csapat a közönség előtt”.

 

Kommentár nélkül

 

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=208&layout=s

 

További programok »

Itthon

Ha nevünket feledik... – Emlékséta a csabai botlatókövek nyomában

A Békéscsabai Zsidó Hitközség és a Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület a Holokauszt 80 emlékév alkalmából emléksétát szervezett vasárnap délelőtt. A Békéscsabai botlatókövek nyomában címmel megtartott eseményen a holokauszt helyi áldozatainak emléke előtt adóztak a résztvevők.
2024. június 16. 16:00
FEL