Anno 1922 - Békéscsaba és a világ 1922. június végén

2022. július 2. 19:00 | Ugrai Gábor

Számok számok után a vásári statisztikában, de bor és zene is volt. Egy rémisztő rendelet, amit a miniszterelnök nem támogatott, de vannak, akik gondolkodtak rajta. Újabb merénylet a fővárosban, a nyomozás megindult. A végén a legrosszabb hír.

Helyi hír – Vásár Csabán

„Pénteken és szombaton zajlott le a békéscsabai országos állatvásár. Az újonnan berendezett téren ez volt az első vásár és forgalma — örömmel állapítjuk meg — minden várakozást felülmúlt. A vásár példás rendben folyt le, ami dr. Berthóty István polgármesternek és a vásártrendező bizottságnak köszönhető, aki fáradságot nem kiméivé igyekeztek azon, hogy a vásártér áthelyezésével kapcsolatban semmi fennakadás be ne következzék.

A pénteki és szombati nap forgalmáról az alábbiakban számolunk be: A felhajtás temérdek volt és a kereslet is elég nagy. Az eladások során az árak a következőképen alakultak ki: Választott malac 5—600 korona. Fél éves malac 1200 kor. Egy éves süldő 1500—2000 kor., 2—5 éves sertés 3—12000 kor. Szopós borjú 4—8000 kor., féléves tinó 10—12000 kor., három éves tehén 18—25000 kor., 5—6 éves tehén 20—27500 kor., 6—10 éves tehén 20—23000 kor. Féléves csikó 2—6000 kor., 1—2 éves ló 11—30000 kor., 4—5 éves ló 28—100.000 kor., 10—20 éves ló (gyenge) 3—8000 kor. Élősúlyban a marha 80—100 kor., a borjú 75—90 kor., a soványsertés 90—95 koronáért kelt el kilogrammonként. A állatok átirását is példás gyorsasággal bonyolították le. Pénteken 730 átíráson 825 állat, szombaton 765 átíráson 773 állat cserélt gazdát. Jellemző a forgalom nagyságára az is, hogy állatforgalmi adó címén 800.178 K folyt be. Élénk volt különben a vásár a sátrakban is, amennyiben azok, akik jó vásárt csináltak, bor és zene mellett adtak kifejezést örömüknek”.

 

Országos hír – Micsoda rendelet!

Ludvigh Béla menekült tanító kétségbeesett nyílt levelet tett közzé a Körösvidékben 1922. június 24-én. Az ok az volt, hogy olyan információ jutott a pedagógus birtokába, mely szerint „az összes menekült tisztviselők elbocsájtatnak állásukból”. Véleménye szerint a kormány pont azokat akarja megfosztani munkájuktól, akiket támogatnia kellene.

A menekültek közül kerülnek ki „magyar állam legexponáltabb, legmegbízhatóbb polgárai, kiknek feltétlen joguk van ahhoz, hogy megélhetésüket az állam biztositsa”. A menekültek nevében a levélíró azt kéri a kormánytól, hogy legalább azokat mentesítse a rendelet alól, akiknek kiskorú gyermekük van vagy még nincs meg a 30 éves szolgálatuk. Javaslatot is megfogalmazott Ludvigh. Szerinte a pénzügyminiszternek „emberelje meg megát” és inkább azokat adóztassa meg, akik a háborúból meggazdagodtak. Ne azok fizessék meg a költségvetési bevételeket, akik „millió polgárokat neveltek a hazának, a háborúban milliókat gyűjtöttek a hadiárváknak; csalánt szedtek vászonnak; szúrós szederlevelet teának; végül vagyonukat, egészségüket adták a hazának”. Bethlen István miniszterelnök nem támogatta a menekültek elbocsájtását, neki „aranyszíve van” és magáénak érzi azt a gondolatot, hogy „minden nagy ember elsősorban tanítójának köszönheti műveltségét”. A levél végére maradt még egy fontos gondolat: „a tanitó olyan, mint a harmat: végig gázol rajta ember és állatcsoport, de azért mégis virág kél nyomában”.

 

Országos hír – Merénylet a fővárosban

Sok minden történt a fővárosban a Horthy-korszak kezdetén. Bár a zűrzavaros éveket követően konszolidálódott a helyzet, de rendkívüli eseményekre még mindig sor került. Egy ilyenről adott tájékoztatást a Körösvidék 1922. június 24-én, amikor is egy pesti bombamerényletről tájékoztatta olvasóit.

Kiderült, hogy hajnali 4 órakor „a Sörház-utca 5. számú ház kapualjából nagy zörrenés hallatszott, amelyet óriási robbanás követett”. Szerencsére senki sem sérült meg súlyosan és emberéletben sem esett kár, de a „robbanás ereje akkora volt, hogy a kaput helyéből kitépte és a házak ablakai 200 méter körzetben mind betörtek”. A közeli őrszobából természetesen hamar a helyszínre érkeztek a rend éber őrei és megkezdték a nyomozást. Ennek során megállapították, hogy ismeretlen tettesek „elhelyeztek, vagy bedobtak a Sörház-utcai bejáratnál valószínűleg ekrazit bombát s aztán sietve (autón) távoztak”. Mivel az igazoltatás megszűnt az épületben beléptetéskor, a tettesek könnyen bejutottak a helyszínre. Kiderült az is, hogy három férfi korábban többször is betért egy közeli „buffetbe”, ahonnan fogyasztás után hamar távoztak. Őket kereste a rendőrség, de egyenlőre nem akadtak nyomukra. Az viszont kiderült, hogy a robbanóanyag 2 kg súlyú volt, de az, hogy miben helyezték el, arra még nem derült fény. A robbantás helyszínére érkezett Rakovszky István belügyminiszter is és Tibor József „detektívfőnök” társaságában megkezdte a szemtanúk kihallgatását. A nyomozók munkájuk során azt is kiderítették, hogy mindössze néhány ablak tört be, de a robbantási helyszínnel szemben „levő épület falán rengeteg lyuk van és ez a fal ugy mutat, mintha srapnell robbant volna fel a közelében”. A nyomozás tehát elindult és a közvélemény feszülten várta az eredményeket.

 

Kommentár nélkül

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=321&layout=s

 

További programok »

Itthon

Jutott és maradt is? - Így alakult az idei turizmus

Több vendég kevesebb vendégéjszakát töltött el októberben a kereskedelmi szálláshelyeken, ahol eltérően alakult a belföldi és külföldi forgalom. A belföldi vendégek száma ugyanis 17 százalékkal csökkent, miközben a külföldieké 27 százalékkal emelkedett. Széchenyi Pihenőkártyából az egy évvel korábbinál 28 százalékkal kevesebb árbevétel származott, miután 2,1 milliárd forintot fizettek a kártyatulajdonosok a szálláshelyeken – derül ki a KSH mai gyorsjelentéséből.
10:12
FEL