Helyi hír – Kirabolták, de talpraállt
Örömteli hírrel szolgált olvasóinak a Körösvidék 1922. június 11-én, amikor is a régi Selyemfonoda épületében működő Merkur Szövőgyárat mutatta be. A régi gyár megszenvedte az első világháborút: gépeit leszerelte az olasz tulajdonos, az épületet hadikórháznak rendezték be, majd a megmarad értékeket a román hadsereg rabolta el a megszállás idején.
Szerencsére a „Magyar Selyemfonodák Haszonbérleti részv.-társasága” látott reményt az újrakezdésre és bérbe vette az épületet az államtól, hogy ott egy szövőgyárat alakítson ki. Mindez azonban kevés lett volna, ha nincs egy budapesti fiatal mérnökember, Puskás Lajos, aki szorgalmával, lelkesedésével és tehetségével életet lehelt a romos épületbe. A mű elkészült és ünnepélyes keretek között mutatták be a nagyérdeműnek. Erre az alkalomra Békéscsabára érkezett „a földmivelésügyi, a kereskedelemügyi, a pénzügyi minisztérium, a Magyar-Olasz Bank, a Magyar Selyemfonódák Haszonbérleti R.-T. képviselői, eljött a textilipar európai hirü szakembere, Rejtő Sándor műegyetemi tanár, Puskás Lajos tanár, itt volt a vármegye képviseletében Daimel Sándor alispán, a város képviselete Berthóty István dr. polgármester vezetésével, az AEGV. képviseletében Hady vezérigazgató, a rokoniparvállalatok és a csabai sajtó képviselői”. A vendégsereg a csabai kisvasút segítségével jutott el a helyszínre, ahol az üzem vezetője fogadta őket. Egyszerű, de hatásos beszédében köszöntötte a megjelenteket, majd üzembejárásra hívta őket. Ennek keretében először az első emeleti géptermet mutatta meg, ahol 104 szövőgép zakatolt. Ezekkel naponta 2080 méter finom vásznat tudtak elkészíteni, de színeset és erősebbet is szőttek. A fejlődés töretlen volt, összesen 200 gép munkába állítása szerepelt a tervek között. A vendégek megtekintették a csévélő és felvető gépeket és a kazánházat is, ahol „hatalmas gőzgép szolgáltatja az energiát, melyre a telepnek szüksége van”. A gyár jelenleg négy szövőmesternek és 130 szövőnőnek ad munkát, de ezt a létszámot növelni szeretnék a tulajdonosok. A látogatás végén mindenki gratulált Puskásnak, lefényképezték a feldíszített épületet, majd kisvonatra ültek és „megtekintették a „Rokka" és „Hubertus" szövőgyárakat, hol a látottak felett a legnagyobb megelégedésüket fejezték ki”. A munkások részére még aznap délután a Széchenyi ligetben népünnepélyt rendeztek, este pedig banketten vehettek részt a meghívott vendégek.
Szó szerint – Gyere Csabáziába!
„Ez az az évszak, amelyben kezdesz ráunni a pennádra, a boltodra, az irodádra, a városra, a poros melegre és engedve Feleséged Őnagysága cirogatásainak, kérlelésének, elhatározod (ha van hozzá pénzed), hogy fürdőzni, vagy legalább is nyaralni mész. Átböngészed a különböző fürdő- és nyaralóhelyek hirdetéseit, kérsz egy csomó ingyenprospektust a szolid és pontos kiszolgálásu panzióktól, hogy válogass belőlük.
Nézd, én is teszek Neked egy szerény ajánlatot! Ne menj az idén Marienbadba, ne menj a Tátrába se, sőt Tihanyt, Balatonfüredet és Lussinpicsolót is kerüld. Még Abbaziába se tévedj, hanem okvetlenül keresd fel — Csabáziát! Egyszeri próba meggyőzhet afelől, hogy soha nem múló emlékekkel távozol erről a kies fürdőhelyről! Kérded, hogy merre van? Hogy ne sokat magyarázzak, egyszerű irányítást adok: indulj a szag után Igy bármilyen náthás legyél is, a város minden végéről odatalálsz. Oda, a kies fekvésű tájra, amelynek ölén a különösen intenzív hatású meleg forrás habjai mossák a fekete lábak . . . azaz akarom mondani a fekete anyaföld partjait. Ha nem bővelkedtél még bőrbajban, viszketegségben (kegyelemmel legyen mondva: rühkórságban), ide jer csak! itt biztosan megkapod. Mert hej! ez az igazi gyógyvíz 1 Kérdezd csak meg a Mamókákat! (Ók csak tudják!) Rheuma, csúz, köszvény, 30 éves speciális csabai fürdetlenség, no meg minden más nyavalya eilen egyaránt biztos sikerrel hat! Oda menjen az is, akinek sok ruhája és fehérneműje van, mert ott gyülekeznek este 8—10 óra táján a legenyvesebb kezű suhancok és más szabadfoglaikozó magánzók. Hogy vállalt szerepemnek lelkiismeretesen tegyek eleget, még a gyógyvíz összetételéről is elmondok egyet-mást. Legfontosabb tulajdonsága, hogy meleg és gőzölög. Szakvélemény szerint villany is van benne (Persze, hisz a villanyosmasinából ered!) Fő alkotóelemei: a só, az ammóniák, gépkenőcs, mindenfajta baktérium, posványos iszap és minden, ami csak az óraszámra benne guggoló mamókákból kitelik. Van-e még ehhez fogható más fürdőhely ezen a földlekén? Kétségtelenül nincsen s ennyi csábitó tulajdonságát figyelembe véve, csodálatosnak tartom, hogy a rendőrség még nem tisztelte meg kirándulásával. De jobb is igy, mert igy még Te is megnézheted T. Felebarátom, hiszen fogadom, hogy ha a rendőrorvosi hivatal csak egy este végignézi ennek a széltében Csabázia néven tisztelt villanytelep melletti fertőnek a forgalmát, a szennyes kis árokban és a mellette levő uton egymás hátán nyüzsgő diszes publikumot, azonnal elrendeli a villanytelep szennyvizének fedett csatornában való elvezetését. Feltéve, hogy a város egészségügyét szivén viseli. Attól is módfelett félek, hogy ha igy este csak egyszer is kitévedne a Rendőrorvos Ur Csabáziába, megakadna a szeme az Élővizcsatorna piszoktengerén is s még megesne Csabán az a hallatlan szégyen, hogy kikotortatná a mi diszes tifusz-, tüdővész- és koleratenyésztő Körösünk medrét minden szennyével, minden bűzös posványával, minden döglött macskájával, tyúkjával, malacával és kutyájával együtt. Uram Istenem, vajjon mitől szédelegnének akkor nyári estékre a Köröspart lakói?! . . .”
Helyi hír – Felkészülés a szegedi körletversenyre
Újabb sportrendezvénynek adott otthont a CSAK sporttelep 1922. június 11-én. Több ezer néző előtt rendezték meg azt a válogató versenyt, melynek győztesei Szegedre utazhattak. Délután három órakor „bombarobbanás jelezte a verseny kezdetét”, majd a katonazenekar kíséretében vonultak be a résztvevők.
A díszmenetben vonulókat hatalmas taps köszöntötte a tribünről. Ezek után vette kezdetét a verseny, melyen a nézők nem győzték kapkodni a fejüket. Távgyaloglás, mezei futás, távíróverseny, géppuskaverseny és gránátdobás is szerepelt a repertoárban sőt kötélhúzásban is versenyzett az ezredtörzs és a zászlóalj. Természetesen a labdarúgómérkőzés sem maradhatott el, ebben a zászlóalj 1:0-ra győzte le az ezredtörzs csapatát. A Körösvidék kiemelte a szervezők munkáját is. Petrán Sándor őrnagy munkáját dicsérte a lap, megjegyezve, hogy milyen lelkesen látta el feladatát. Külön is megemlített a csabai újság két – versenyen kívüli – bemutatót. Az egyik a Mina Sándor hadnagy vezetésével bemutatott zenés és fegyveres gyakorlat volt, míg a másikat Cech Vilmos csapata „a katonai fegyelemnek s az együttes munka szépségének olyan ragyogó példáját mutatták, amilyet még nem látott a közönség”. A rendre a Csaba cserkészcsapat ügyelt, akik a közönség „kalauzolását” is lebonyolították. Az ünnepség végén került sor a díjkiosztásra. A katonák négyszögben álltak fel a pálya mellett és így hallgatták meg Curry Béla ezredparancsnok beszédét, aki „a legnagyobb megelégedését fejezte ki és a katonákat a további eredményes munkálkodásra buzdította”. A díjakat a Rosenthal gőzmalom, a Békésmegyei Általános Takarékpénztár és az ezred tisztikara ajánlotta fel, ezeket Curry Béláné „úrhölgy” osztotta ki a győzteseknek. Végül „a katonaság zeneszóval, feszes díszlépésben elvonult a közönség előtt, akik a derék katonákat zajos éljenzéssel és tapssal tüntette ki”.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=281&layout=s
