Helyi hír – Választottak, na de kit…
Rendben lezajlott a választás Békéscsabán, melynek eredményéről a Körösvidék különszámban számolt be az olvasóinak. Ebből kiderült, hogy városunkban 100 évvel ezelőtt Szeder Ferenc, a Szociáldemokrata Párt jelöltje győzött 7 081 szavazattal.
A Körösvidék 1922. május 30-án vezércikkben foglalt állást a történtekkel kapcsolatban. A cikkből kiderült, hogy nagyon nem örültek az eredménynek, véleményük szerint, bár Békéscsaba „választott követet, de nem lesz képviselője”, illetve a város „ismét eldobta magától szerencséjét”. Az írásban kifejtették, hogy a csabai választók három olyan jelöltre is szavazhattak, akik valóban képviselték volna Békéscsabát. De nem, nekik más kellett, egy olyan párt, akitől „érdekeinek előmozdítását, városunk fejlődésének előhaladását már csak számarányának jelentéktelenségénél fogva sem remélheti”. A csabai újság szerint mindennek az az oka, hogy a helyi átlag választópolgár egészen egyszerűen „nem érett még meg a választói jogra” és „nincs azon az értelmi és műveltségi fokon, hogy le tudja vonni a múltban elkövetett ballépéseinek tanulságait, okulni tudjon az őt ért csalódásokon, hogy értelmi és ne érzelmi politikát folytasson”. A választók többségét félrevezették, de őket csak szánni lehet. Mi is volt a gond a győztessel? A Körösvidék véleménye szerint a szociáldemokraták legnagyobb bűne az volt, hogy nevüket adták a Tanácsköztársasághoz, a kommunista diktatúrához. Ez az a párt, amelyik „végcélja a közösség, a kommunizmus, a magántulajdon eltörlése, a nincstelenség általánosítása, minden magánvagyon megszüntetése”. Keserű csalódás a választási végeredmény, de senki sem feltételezte, hogy „Csaba népe még mindig ily sötét tudatlanságban tévelyeg”. Mit kell ilyen helyzetben tenni? Semmiképpen nem csüggedni, hanem szívós és kitartó munkával fokozni kell a felvilágosító munkát. A vezércikk a következő lelkesítő gondolatokkal fejeződött be: „A választás eredményéből uj erőt merítettünk a küzdelemhez, hogy azt szellemi és anyagi eiőnk teljes latbavetésével mindaddig folytassuk, amig egyetlen félrevezetett, eltévelyedett lélek marad ebben a szerencsétlen, sorstól üldözött, csonka magyar Hazában”.
Szó szerint – Titkos szavazás az evangélikusoknál
„Nagy napja lesz a békéscsabai evang. egyháznak folyó hó 5-én, pünkösd másodnapján. Ekkor töltik be tudniillik a néhai Korén Pál halála folytán megüresedett alsóvégi lelkészi állást.
Mint ismeretes, a jelölést már régen megejtette az egyház presbitériuma, sőt a próbaszónoklatok is elhangzottak. És pedig első izben jelent meg Jakabfi György pilisi, másodízben Szekej András egyházasdengelegi, harmadízben Keló Gusztáv szarvasi lelkész a csabai hivek előtt, hogy hívásukra próbaszónoklatot tartson. A pályázók a legjobb benyomást gyakorolták a hívekre, ugy, hogy most megoszlanak a vélemények. Különösen Jakabfi Györgynek és Keló Gusztávnak van nagy pártja, ugy, hogy a választás erős küzdelmünek Ígérkezik. A lelkészválasztó közgyűlés pünkösd másodnapján, hétfőn délelőtt fél 11 órakor kezdődik. Szavazati joga van minden egyháztagnak, ki folyó hó 3-án déli 12 óráig kifizeti egyházi adóját. Valószínű, hogy az elnökség titkos szavazást fog elrendelni, nehogy a nyilt szavazás esetleg keserű nyomokat hagyjon a hivek lelkében. A választás a templomban őt bizottság előtt fog lefolyni. Ha pótválasztásia kerülne a sor, akkor azt az egyházi alkotmány értelmében az első választás után azonnal meg kell tartani. Megállapítható, hogy nagyon nagy az érdeklődés a lelkészválasztás iránt. Valószínű, hogy 5—6000 szavazatot fognak leadni. De örömmel tapasztalható, hogy a választási harc ment minden hevesebb korteskedéstől. A csabai evang. nép méltóságához illő nyugalommal várja a nagy napot”.
Vármegyei hír – Gyulán gyűltek össze
Mi az? Szerdán (május 31) zajlott és csütörtökön (június 1) számolt be róla a Körösvidék? Nem más, mint a Gyulán „igen gyér érdeklődés mellett” megtartott vármegyei törvényhatósági közgyűlés. Sok ügy, sok felszólaló, rövid összefoglalás – talán ezzel jellemezhetjük az eseményről megjelent újságcikket. Dr. Barndt Vilmos főispán üdvözlő szavai után a földkérdés megtárgyalása volt az első lényegesebb ügy.
Itt Almády Géza felszólalásában jelezte, hogy a „kishaszonbérletekkel” kapcsolatban problémák merülhetnek föl. Kiderült ugyanis, hogy „az ujkigyósi határban vannak olyan régi adófizelők, akik hosszú évek óta mindig ugyanazt a 30—40 holdas birtokot bérelték és szerelték fel minden szükséges berendezéssel”. A gond akkor lesz, ha ezeket a birtokokat feldarabolják és szétosztják, hiszen akkor az új bérlőknek nem lesz megfelelő felszerelése és az állam nem kapja meg az eddigi birtokosok adóját sem. A probléma megoldására három módosító indítványt fogadott el a közgyűlés. Morvay Mihály azt a szomorú tény emelte ki, hogy a vármegyében az állatállomány csökkenőben van, ezért indítványozta, hogy a kormány „rendeletileg tiltsa el az egy éven alóli borjak levágását”. Természetesen szóba került a nemrég lezajlott választás is. Dr. Csete József, Gyula polgármestere elítélte a nyílt választás rendszerét és elmondta, hogy szerinte az események „áthidalhatatlan mélységet támasztottak az egyes társadalmi osztályok között”. A főispán válaszában „erélyes hangú szavakkal” tiltakozott „dr. Csetének az ellen a vádja ellen, hogy a tisztviselők gerinctelenek. „Vannak ugyan (úgymond) gerinctelen tisztviselők is, de gondoskodom róla, hogy rövidesen ne legyenek.". A vármegye csatlakozott Kecskemét városának azon állásfoglalásához, mely a királyság mellett teszi le a voksát. A képviselők döntöttek támogatásokról is. A „Konkoly-Thege-féle alapítványi” csillagvizsgálónak 10 000 koronát, míg a Hadigondozó Népiroda számára 5000 koronát szavaztak meg. Mindezeken kívül a „Gyöngyösi Gusztáv féle városi zenede részére megszavazott 2000 korona segélyt jóváhagyják”. Kisebb ügyek megtárgyalása után a közgyűlés fél kettőkor véget ért, mert „Dr. Brandt Vilmos főispán még a délelőtt folyamán Budapestre utazott fontos hivatalos ügyben”.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_04-06/?pg=237&layout=s
