Nemzetközi hír – Mi történt XV. Benedekkel?
„A pápa megbetegedett” - közölte a hírt a Körösvidék 1922. január 21-én, de megnyugtatta olvasóit, hogy az egyházfő „influenzaszerű hörghurut következtében megbetegedett, amelynek azonban nem kell nagyobb fontosságot tulajdonítani”. Sajnos január 22-én már a pápa halálhírét közölték a csabai lapban berlini forrásokra hivatkozva. A pápa halála miatt a magyar Országház épületére is gyászlobogó került.
A Körösvidék január 24-én emlékezett meg XV. Benedekről, aki „az egész világ osztatlan tiszteletét vivta ki azzal a megfeszített munkával, amelyet trónralépése óta kifejtett a béke érdekében”. A cikkben röviden közölták őszentsége életútját is, melyből kiderült, hogy Genovában született „Jacque della Chiesa” néven, még az egységes Olaszország megalakulása előtt. Édesapja ügyvédnek szánta, de ő pap akart lenni. Ez az álma sikerült is, első miséjét a római Szent Pál templomban tarthatta meg. Bíborosok mellett volt titkát, majd pápai titkos kamarás. Pápává 1914. szeptember 4-én választották meg, amikor már javában dúlt az első világháború. A tudósítás január 25-én folyatódott, amikor is a pápa halálának körülményeiről olvashattak a csabai olvasók. „Megbízható jelentés szerint a pápa halála pontosan vasárnap reggel 6 óra 10 perckor állott be”. A jelenlévők követték az ilyenkor szokásos protokollt: kiürítették a pápai lakosztályt, felállt a nemesei testőrség, lepecsételték a pápa könyvtárát és dolgozószobáját. Január 27-én egy érdekes írás jelent meg a Körösvidékben azzal kapcsolatban, hogy hogyan választják meg az új pápát. A választásra érkező bíborosokat kulccsal bezárják egy szobába, hogy ne érintkezhessenek a külvilággal; ennek érdekében a Vatikánban „ma falat kezdtek épiteni, nehogy a konklávéba bárki is illetéktelenül bejuthasson”. A gyűlés területét csak betegség esetén lehet elhagyni, de egyébként tökéletesen elzárják őket. A választás a „sixtusi kápolnában” zajlik, ahova bekészítettek egy trónt a leendő egyházfőnek és egy kályhát is, „melynek kürtője az egyik ablakhoz vezet. Ennek fekete vagy fehér füstjéből, a sfumatából, tudják meg a Szent Péter-téren izgatott lármával várakozó rómaiak, hogy a szavazás eredményes volt-e vagy sem”. A leghosszabb választásra 1549-ben került sor, amikor 71 napig kellett várni a döntésre. Annak érdekében, hogy ne kelljen ilyen sokat várni, bevezették azt a szabályt, hogy „a konklávéba zárt bíborosok csak az első három napon élelmezhetik magukat, a következő napokon egyre szigorított böjtre vannak szorítva”. 1922-ben nem kellett ilyen sokat várni a döntésre. Február 6-án felszállt a fehér füst, és hivatalosan is közölték, hogy „a pápai trónra Ratti Achilles bíborost választották meg, aki XI. Pius nevet vett fel”.
Szó szerint – Milyen munka folyik a Gyulai úti épületben?
„Alacsony, kevesetmondó, szürke ház a Gyulai-ut 8. szám alatti városi épület. Egy veres kereszt s egy szerény irásos tábla jelzi csupán, hogy ebben helyezték el a Stefánia-Szövetség békéscsabai csecsemővédő intézetét.
Már évek óta működik a dispausaire dr. Reisz Miksa főorvos és özv. Nagy Jakabné védőnő vezetése alatt. Minden esztendőben sok száz csecsemőt gondoz, ápol, sok szegény anyának nyújt segítséget s támogatást az anyai gondok viselésében. Főként a város és az állam tartja fenn, karöltve az intézetet létrehozó s állandóan segitő Nőegylettel, melynek áldottlelkü elnöke, özv. Beliczey Rezsőné az igazi vödnöke a csecsemőgondozónak. Az ő buzgalma, fáradhatatlansága, szerető gondoskodása gyűjtögette a 'legnehezebb időben is a jó szivek filléreit, hogy ott gyümölcsöztesse, ahol legnagyobb a szükség s a jövő nemzedék megmentése nyújtja szüntelen kérő kezét az adakozók felé. Főként az ő buzgalmának s fáradhatatlanságának köszönhető, hogy a csecsemővédő nem szüntette meg működését a legsúlyosabb időkben sem. Most nagy az öröm a Gyulai-uti házban. A szükség egy időre elsurrant felőle. Megérkezett az amerikai vöröskereszt segitsége. Éppen erre a hirre vitt oda utam.
Nagy örömmel fogad özv. Nagy Jakabné, akit most léptettek elő dispausairevezető fővédő nővé. Eddig minden munkát ő végzett, de most, hogy átszerveződik, az intézet segítséget is kapott Vigh Margit védőnőjelöltben. Nagy munkában vannak. Az átszervezés folyik éppen. Buzgón magyaráz és mutogat a hölgyeknek könyveket, Írásokat, Tóth Mária budapesti szervező fővédőnő, aki már néhány napja azért tartózkodik Békéscsabán, hogy a régi, primitív ügyvezetést — ugy mint mindenütt — itt is átszervezze az u. n. amerikai rendszerre, mely a legvilágosabb, leglogikusabb. Érkezésemre abbahagyják a munkát s nagyon szívesen mutogatnak mindent. A szervező Tóth Mária urnő lelkesen magyarázza az uj, amerikai rendszer előnyeit, megmutogatja a könyveket, Írásokat, amelyek a legtökéletesebb gondossággal állítódnak ki. Az ügykezelés olyan világos, hogy ennek alapján az egész dispausaire ügye nyitott könyvként áll a szemlélő előtt. Bevezetnek a raktárba. Elámulok az itt látottakon. A most megérkezett amerikai adomány van e tágas teremben felhalmozva. Egy tökéletes orvosi rendelő teljes felszerelése van itt: asztalok, szekrények, székek, speciális csecsemő és női orvosi szobához való bútorok. Hatalmas ládákban rengeteg orvosi műszer, még kibontatlanul várja az elrendezést. Óriási mennyiségű gyermektápszert is küldtek. Több zsák cukor, legfinomabb rizs, kakaó, gyermekliszt, csokoládé, kondenzált tej, stb. nagy ládákba csomagolva halmozódnak egymásra, hiszen csak tegnap hozta be három nagy társzekér az amerikaiak adományát. Még két hordó olaj (csukamáj és ricinus) is jött a tengerentúlról. Mindez több mint egy millió korona értéket képvisel. És az amerikaiak nemcsak természetbeni adománnyal segítettek a magyar csecsemőkön, hanem tekintélyes pénzösszeget is bocsájtottak a Stefánia Szövetség rendelkezésére, hogy abból fenntarthassa csecsemővédő intézeteit. Boldogan mondják a hölgyek, hogy ezentúl két orvosa van az intézetnek : dr. Reisz Miksa vezető főorvos (gyermekgyógyász) ki a csecsemővédelem leglelkesebb apostola s legönzetlenebb harcosa Csabán és dr. Donner László nőgyógyász, ki csak nemrég kapta meg a dispausaire orvosául való kinevezését. Amint a hölgyek megmutogatnak mindent s lelkesen magyarázgatnak, mind igazibb örömmel állapítom meg, hogy a mi szerény csecsemővédő intézetünk egy nagyon komoly, nagyon jelentékeny intézményé bővült ki az amerikaiak jóvoltából. Közel egy órai nézgelődés után azzal búcsúzom ei Tóth Mária szervező fővedőnőtől s a csecsemővédő vezetőségétől, jelentsék illetékes helyen, hogy Békéscsaba városa nagyon hálás az amerikaiaknak és a segitőakcióban szorgoskodó magyaroknak, akik ott gyámolitanak bennünket, ahol legnagyobb szükség van a segítségre : kicsinyeink, a jövő nemzedék felnevelésében”.
Helyi hír – Tanácskoztak az evangélikusok
„Nagyjelentőségű” összejövetelt tartottak az evangélikus elöljárók Szeberényi Lajos Zsigmond esperes és Korossy László felügyelő vezetésével Békéscsabán 1922. január 30-án. Az egyik legfontosabb napirendi pont a Koren Pál halálával megüresedett lelkészi hivatali állás illetménye volt.
Minderről már korábban is volt szó „s az volt az irányzat hogy az elhunyt lelkész állását a réginél jóval kisebb fizetés biztosításával töltetik be”. Az ezzel kapcsolatos döntésről már értesítették is a bányakerületi püspökséget. Az első napirendi pontban Raffay Sándor püspök „terjedelmes leirata volt, amelyben főpásztori szeretettel figyelmezteti a presbitériumot arra, hogy a hivány megszerkesztésénél ne tévessze szemelől a törvény rendelkezéseit”. A hivány a „megválasztott lelkésznek hivatala után járó évi összes illetményeit és az egyházi törvényekben, illetve szabályokban előirt kötelességein kivül megállapított teendőit foglalja magában”. Ezt követően felolvasták a bizottsági javaslatot, mely a lelkészi állás betöltésének feltételeit tartalmazta. Ennek értelmében az „uj állás javadalma legyen 100 q buza, 30 hold (1100 m2föld használata s évi 1310 K”, de segédlelkészt nem kell tartania. Azt is javasolták, hogy az elhunyt lelkész félévi jövedelmét ne fizessék ki az örökösöknek, hiszen azok már önálló jövedelemmel rendelkeztek. A vita tehát, mely néha elmérgesedni látszott, a körül zajlott, hogy megmaradjon-e a kiemelkedően magas csabai lelkészi hivány vagy azon jelentős mértékű csökkentést hajtsanak végre. Linder László lelkész hozzászólásában még jelentősebb csökkentést javasolt, ám Vidovszky Kálmán, Kerepeczky György és Novák György „azt hangoztatták, hogy érintetlenül kell hagyni a régi fizetést, hadd legyen ezentúl is kimagasló állás a csabai papi állás s legyen eleve kizárva minden — ellenségeskedést könnyen teremtő felebbezési láncolat”. A gyűlés többi tagja, Kraszkó Mihály, Áchim László, Bohus M. György, Horváth Mihály és Kiszely György viszont a bizottsági javaslat elfogadása mellett érveltek. Az ülést vezető Korossy és Szeberényi a lelkészi fizetést szerették volna megemelni 4 000 koronára. A hosszú vitát követően végül elfogadták a javaslatot, de a Körösvidék tudósítójának véleménye szerint „valószínű, hogy a felsőbbség nem fogja jóváhagyni ezt a határozatot, amelyet hiványcsonkitásnak minősít”. Az ülésen szó volt még a paplak kiürítéséről, az adó- és templomadó hátralékról is.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?pg=86&layout=s
Presbiteri gyűlés
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Tiszai_1901_1905/?pg=110&layout=s
