Helyi hír – Az antant bizottsága Csabán
A trianoni béke aláírása után kezdődött meg a határkijelölő bizottságok munkája, melyek pontosan meghatározták (Békéscsaba esetében) a magyar-román határ konkrét helyét. Az antant egyik jóvátételi albizottsága, melynek feladata a „biharmegyei magyar-oláh demarkációsvonal leutazása volt”, 1921. május 12-én városunkban járt.
A testület tagjai [„Mihajló Bodi jugoszláv (szerb) vezérkari alezredes, Dr. Herney Vilmos államtitkár, Dr. Laky Dezső miniszteri osztálytanácsos (a rnagy. kir. központi statisztikai hivatal kiküldöttje) és Literati Ervin m. kir. főhadnagy, összekötőtiszt”] voltak. A bizottság sinautóval (!) érkezett Békéscsabára és a rövid fogadást követően még a pályaudvaron fogyasztották el uzsonnájukat, majd a szállásukra, a Fiumébe hajtottak. A Körösvidék egyik újságírója hosszasan elbeszélgetett a küldöttség tagjaival és ennek tartalmát az olvasókkal is közölte. Ebből kiderült, hogy az albizottság csak a rendes ellenőrző körútját végzi, melynek keretében Püspökladánytól utaztak Kötegyánba a határ mellett. Útjuk során mindenhol meghallgatták és jegyzőkönyvezték „az oláhok által megkárositottakat”. A határmentén élő gazdák legnagyobb problémája az volt, hogy nehezen jutották át a határ túloldalán fekvő földjeikre, ezért az kérték „hogy mentesítse őket a bizottság az oláh határőrség önkényes zaklatásaitól és biztosítsa számukra a birtokaikra való szabad átjárást”. Bodi alezredes minden panaszosnak igazat adott és „legmesszebb menő pártfogásáról biztosította őket”. Az antant küldöttség rövid Csabai tartózkodás után, május 13-án Debrecenbe utazott „a budapesti vonathoz csatolt termeskocsin”.
Helyi hír – Békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete
A Békéscsabai Iparosifjak Művelődési Egyesülete 1921. május 8-án tartotta nagy sikerű zászlóavató népünnepélyét. A Körösvidék vezércikkben köszöntötte az eseményt, melyet „kedves, felemelő ünnepélynek” írt le és méltatta a felavatott zászlót, melyet szorgos kezek „arany szálak közé a magyar színeket rajzolták, varrták, magyar lélekkel, honleányi hűséggel”.
Zászlóanyának Áchim Lászlónét kérték fel, akiért „hosszú kocsisorral indultak el a koszorús párok Timár Endre ipartestületi elnök s Gálik János a Bime elnöke vezetése alatt”. A felavató beszédet Vidovszky Kálmán (a Körösvidék főszerkesztője – a szerk.) mondta el, „hangoztatván a szinbolum jelentőségét” és hazafias munkára szólította fel az ifjakat. A beszéd után a zászlóanya kibontotta a lobogót és szalagot kötött rá, majd Tímár Endre elnöknek adta át, aki a BIME nevében vette át azt. Ezt követte, mintegy másfél órán keresztül a zászlószegek (a zászló ünnepélyes felavatásakor a zászlórúdba bevert díszes, pajzsszerű fejjel ellátott szeg - a szerk.) beverése, mely közben „sok szép, megszívlelésre méltó jelmondat hangzott el”. Az ünnepély végén a BIME vegyeskara a nemzeti imát adta elő. Ezután a ligetben „szórakoztató bohóságok egész sorozata” várta az érdeklődőket, kik nagy számban jelentek meg, annak ellenére, hogy a két csabai labdarúgó csapat ezzel egyidőben vívta rangadóját. Volt itt minden: kabaré, „műsoros estély és tánc reggelig”. A lelkes közönség „hosszas ünneplésben részesítette a szebbnélszebb ének- és zeneszámok előadóit” és lelkesen tapsolt Áchim László ünnepi beszédének is. A csabai lap a cikk végén gratulált a szervezőknek, biztosítva őket arról, hogy a „nap emléke sokáig fog élni résztvevői emlékében”.
Sport – Összecsapott a két csabai csapat
Nagy napra ébredtek a csabai labdarúgó rajongók, hiszen a város két csapata vívta rangadóját 1921. május 8-án, mely az előzetes várakozással ellentétben „minden incidens nélkül, simán folyt le”. Az előzetesen közölt összeállításokból kiderült, hogy mindkét csapat 5 (!) csatárral lépett pályára – a gólokra éhes nézők legnagyobb örömére. A nézőszám is rekordot döntött, a Körösvidék szerint: „talán ennyien még sohasem néztek végig Csabán labdarugó játékot”, a rendezők szerint 6 000 szurkoló izgulta végig a mérkőzést.
A várható (de szerencsére elmaradt – a szerk.) verekedés miatt „sok rendőr és még katonai őrjárat is cirkált a sporttelepen”. A Körösvidék beszámolót is közölt a meccsről, melyet teljes terjedelemben közlünk: „CsAK kezd a sorsolás eredményének megfelelően. Az első percekben az Előre mezőjében folyik a játék, miközben Amsei-nek alkalma nyílik kapujában egy bravúros fogással kivédeni Filipinyi lövését. Az Előre lendületes támadása következik. A 19. percben Milyó egyik szép lövését a kapufélfa fogja fel. Filipinyi ujabb kivédett suttja után Máté egy lövést a kapu felett ad be. Az első gól a 42. percben esik, amikor is Filipinyi a tacsdobásból oxforddal továbbított labdára ráfut és védhetetlenül belövi. A második félidőben 2—2 korner esik. A játék lanyhul. További eredmények elérése nem sikerül. Kornerarány 5:2 Előre javára. A mérkőzés zavartalan lefolyásában nagy érdeme van Horváth Pál (Szeged) birónak, aki nagy szakértelemmel vezette a játékot”. A rangadót tehát a CsAK nyerte meg 1:0-ra, de a mérkőzés még a május 11-i lapban is helyet kapott a Gondolatok rovatban. Ebben mindent és mindenkit megdicsért a szerző, a „játék pedig a legszebb, és legnyugodtabb volt” és a botrány azért maradt el, mert a „közönség, látva, hogy a játékosok nem ellenségek, csak nagyon komoly ellenfelek, — szintén példásan viselkedett”. Milyen jó lenne – tette hozzá az újságíró – ha ez mindig így maradna és a két csabai egyesület nem marakodna egymással folyton. A vasárnapi meccs bizonyította, hogy „ettől a békétől nem vagyunk olyan messze, mint sokan mondják”.
Kommentár nélkül
Forrás:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
Zászlószentelés
