Anno 1921 - Békéscsaba és a világ 1921. július végén

2021. július 31. 17:05 | Ugrai Gábor

Évfordulók napja – hét éve robbant ki a Nagy Háború. Valami véget ért, de jó ez nekünk? Mi lesz velünk az Osztrák-Magyar Bank megszűnése után? Megtámadták a püspökünket, aminek a tótok sem örültek. Kommentár nélkül a hétről. Mindezek a Körösvidék 1921. július végi számaiban.

Nemzetközi esemény – A nagy Háború kirobbanásának évfordulója

2021-ben is megemlékeztek a Nagy Háború kirobbanásának évfordulójáról (1914. június 28-án gyilkolták meg Szarajevóban Ferenc Ferdinándot és 1914. július 28-án indultak meg a Monarchia hadai Szerbia ellen – a szerk.) és nem volt ez másképpen 1921-ben sem, amikor is a hetedik évforduló alkalmából írtak vezércikket a Körösvidék címlapjára.

A korabeli olvasók átélték a háború borzalmait, közülük nagyon sokan elveszítették szeretteiket; nekik különösen fontosak voltak a megemlékező sorok. A vesztes háború után természetes, hogy július 28 egy olyan „dátum, amelyhez méreteiben és következményeiben annyi gyász, átok és keserűség fűződnék, mint ehhez, melyen a gyűlölet tüze lángra lobbantotta Európát, hogy öt évi irtózatos világégés után emberek milliói kerüljenek a romok alá és akik megmaradtak, aléltan hulljanak a kétségbeejtő nyomorúság ölébe”. A háborúban „büszke nagyhatalmakat” aláztak meg és „egy-két idegszállal erősebb ellenfél” győzött; az antant annyit veszített saját erejéből, hogy „még betegebben kerüljön a földönfekvő mellé”. A ”véres színjáték utójátéka” kisebb nemezeteket „tizedranguvá degradált”. Szomorú az évforduló, de a magyarságban kell hogy legyen annyi „erő és elszántság, hogy a Trianonban felépített illuzióvár örökre elérhetetlen marad, azoknak, akik azt meggondolatlanul süppedékes talajra építették”. A Körösvidék cikke felfestette az általa elképzelt pozitív jövőképet, melyben lesz „ragyogó, verőfényes, magyar dicsőségre emlékeztető napunk is” és „halljuk még a megtisztult levegőben a magyar néplélek örökszép költészetét dalosszavu magyar lányok ajkáról felcsendülni”. Az elszakított területek: Erdély, Felvidék, Bácska és Bánát „felébred majd nyomasztó álmából”.

 

Országos hír – Volt bank, van bank

Az első világháború következménye volt, hogy az 1867 óta fennálló Osztrák-Magyar Monarchia darabjaira hullott, ezzel Magyarország is önálló állammá vált. A közös állam egyik közös intézményeinek szétválasztása azonban nem volt egyszerű feladat, hiszen ez a bank (az Osztrák-Magyar Bank – a szerk.) nyomtathatott csak pénz a Monarchia területén. Az 1921 júliusában megszüntetett pénzintézetet több cikkében „búcsúztatta” el a Körösvidék; 1921. július 31-én magát a megszűnést ismertette olvasóival.

Ebből kiderült, hogy a bank feladatait a Magyar Királyi Állami Jegyintézet fogja átvenni, mely intézmény egy az egyben tovább foglalkoztatja a bank munkatársait. Igaz, hogy kevesebb bért kaptak az új munkahelyükön és ez nem jelentett nekik „munkakevesbedést”, de „a magyar tisztviseiök hazafias lélekkel fogadják a jövedelem csökkenést”. Békéscsabán is megtörtént a váltás, az itt dolgozók is „egytől-egyig helyükön maradtak”. A hírhez kapcsolódva Fábry Károly augusztus 3-án, a címlapon írta meg nem éppen hízelgő véleményét. Ebben kifejtette, hogy a Habsburgok az évszázadok alatt tudatosan csorbították az általuk irányított nemzetek önállóságát, többek között a pénzügyek terén is. Ennek egyik látható jele volt, hogy „a pénz, a bankó, amelyik megfordult külföldön is, tiszta német volt s hosszú évtizedeken át kellett verekedni, míg csak odáig tudták vinni, hogy a bankónak egyik oldalára magyarul is rányomatták a szöveget”. 1905-ben próbálták meg a függetlenséget hirdetők elérni céljaikat, de a megnyert parlamenti választást követően Ferenc József feloszlatta az országgyűlést. Sokan küzdöttek az önálló magyar bankért, de a király Bécsbe rendelte őket és kijelentette, hogy „egy önálló magyar nemzeti bank felállításába bele nem egyezik, nem, nem, soha!”. Ezt követte a „gyászos, áldatlan háború”, mely következtében a „magyar nemzet önálló és független lett, de minő áldozatok és veszteségek árán?”. Az önálló Magyarország megalakíthatja az önálló jegybankot, de „most nem tudjuk, örüljünk-e neki vagy sirjunk?”. Fontos megállapítása Fábrynak, hogy egy „lerongyolódott, kifosztott, kirabolt, megcsonkított kicsiny, életfeltétel nélküli szük országocskának — csak olyan lehet a nemzeti bankja is — a pénze is, a hitele is”. Minderről, véleménye szerint, az Habsburgok tehetnek, akik megakadályozták, hogy „önálló magyar nemzeti bankhoz való törvényes jogunkat akkor érvényesíthettük volna, amikor egy egészséges, életrevaló bankot alapíthattunk volna”. A Körösvidék szerkesztőség befogadta és közölte a cikket, de a harmadik oldalon fontosnak tartotta megjelentetni a következő sorokat: „Mai vezető cikkünket az illusztris szerző iránti tiszteletből leközöltük, bár az nem mindenben fedi a Körösvidék közismert álláspontját. Szerk.”

 

Helyi hír (is) – Támadás a püspökünk ellen

Dr. Raffay Sándor püspököt, aki többször is járt Békéscsabán a helyi evangélikus gyülekezetben, a Szlovenszka Politika című szlovák lap hasábjain igaztalan vádakkal illették „izzó magyarsága miatt”. Érdekes módon a Körösvidék a cseheket nevezi meg vádlónak, és nem a szlovákokat, akik „most a cseh jármot nyögik”. Ennek oka az lehet, hogy a „derék tótok még mindig nagyobb szeretettel és tisztelettel vannak Raffay, mint kinevezett cseh püspökük iránt”.

A vád a következő volt: „A tót közvélemény nagyon jól tudja, kicsoda Raffay Sándor, budapesti evangelikus püspök. Mielőtt Isten különös kegyelméből elérte ezt a méltóságot, igazgatója volt a pozsonyi theológiai akadémiának. Az ő igazgatása alatt napirenden volt a tót theológusok és gimnazisták üldözése. Mint az akadémia igazgatója, elnöke volt a pozsonyi egyház iskolaszékének és tagja más számos bizottságnak, ugy az esperességben, mint az egyházkerületben, ahol mindig a legkíméletlenebb magyarosító irányt képviselte." A Körösvidék újságírója, aki maga is Raffay tanítványa volt, tételesen cáfolta a vádakat: „Nem igaz, hogy Raffay igazgatója lett volna a pozsonyi akadémiának. Nem igaz, hogy az ő Pozsonyban való tanárkodása alatt üldözték a tót diákokat. Nem igaz, hogy olyan hatásköre volt az iskolaszéknél s az esperességnél, amelyben — még ha akart volna is — erőszakoskodhatott volna a magyarositas érdekében”. A volt dák azt is leírta, hogy éppen Raffay volt, aki „a pánszlávokkal folytatott ifjúsági harcainkban ő volt mindig az, aki a krisztusi szeretetre figyelmeztetve, megakadályozta a küzdelmek eldurvulását”. Hiába minden támadás a püspök ellen, hiszen a felvidéki szlovákok vezetői közül nagyon sokan Raffay tanítványai voltak és ismerik az igazságot. A cikk azzal a gondolattal zárul, hogy bizonyára a „megszállott területek tótjai” szívesebben lennének a megtámadott püspök vezetése alatt, mint a mostani a „cseh állam érdekeit szolgáló s a tótokat valósággal elnyomó püspökük alatt”.

 

Kommentár nélkül

Forrás:

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_07-09/?pg=105&layout=s

 

További programok »

Itthon

Formálódik a békéscsabai klímastratégia

A város klímastratégiájáról szóló konferenciának adott otthont a Csabagyöngye Kulturális Központ. A csütörtökön délelőtt tartott szakmai fórumon az is elhangzott, hogy a békési megyeszékhelynek nincs szégyenkezni valója, sőt sok tekintetben az élvonalban található.
16:35
FEL