Hír keletről - Eközben Oroszországban
A Nagy Háborúban több tízezer magyar katona esett hadifogságba az orosz fronton, köztük sokan sajnos meghaltak, de voltak, akik hazatérhetett Magyarországra. Az egyik ilyen visszatérő, volt orosz hadifogoly, egy fiatal magyar katonatiszt „értékes feljegyzéseket készített a forradalmak alatt”, melyeket a Körösvidék rendelkezésére bocsájtott.
Február 12-én „A Kreml” címmel jelent meg az újságban az egyik ilyen visszaemlékezés, melyből kiderült, hogy a cári palotát két falrendszer veszi körül. A külső és belső fal közötti területen „ma már Moszkvának a legelőkelőbb negyede épült” fel bérpalotákkal, bankokkal, kereskedőházakkal. Ezen a területen található a Vörös tér, a „Kraszni plosád”. A téren a vörös színnek kiemelt szerepe volt a bolsevik kormány alatt, hiszen „állandóan vérvörös színű lobogókkal van az egész tér földíszítve” és „minden talpalatnyi helyét a forradalmárok és ellenforradalmárok vére föstötte vörösre”. A közterület közepén egy hatalmas „fatákolmány” található, ami természetesen vörös lepedőkkel van befedve, amiről kommunista vezetők („Trockij, Lenin, Zinowjev, Bucharin stb. „elvtársak") tartják szónoklataikat. A fiatal magyar katonatiszt, aki járt a Kremlben, az épületegyüttest „vérrel áztatott helynek”, „a szovjet kormány boszorkánykonyhájának” nevezi. Nem véletlen a negatív jelzők használata, mert fogolyként töltött hosszabb időt itt – elmondása szerint „Oroszországban jelenleg minden magyar tiszt ellenforradalmárnak van minősítve”. A cári időket dicsőségesen írja le a szerző: „e falak gyönyörködtek a világ legszebb hölgyeiben”, az épületekben „a kulturának és az emberi műveltségnek a legmagasabb fokát tanulta a világ ismerni”. A kommunista idők azonban kizárólag negatív jellemzést kaptak: „ma a vad, barbár, Szibéria ősrengetegeiből dobbal, trombitával, sippal kicsalt műveletlen vörös katonák káromkodásait halljuk”, „ma a legrettenetesebb szennyből, piszokból, fertőből, a sárból előkerült és fegyvert fogott női ezred egyéneit látjuk otromba csizmákban, férfi ruhákba öltözött nőket szájukban a legiszonyúbb szitkokkal”. A hazatért magyar tiszt így fejezi be gondolatait: „Ez a kommün, ez Marxnak az elmélete; ez az, amiket milliók óhajtanak.”.
Hír nyugatról – A 101-esek sírjai
Az első világháború öt éve rendkívüli véráldozatokkal járt mind a győztes, mind a vesztes szövetségi rendszer tagjai számára. A frontokon meghalt katonákat általában a haláluk helyszínén temették el, csak nagyon kivételes esetben lehetett az elhunytat a szülőhelyére szállítani. A háború lezártával jött el az idő, hogy az ideiglenes katonasírokat, katonatemetőket tisztességesen helyreállítsák és gondozzák. Mindezekkel a trianoni béke is foglalkozott a VI. részben: gondoskodni kell arról, hogy az „eltemetett katonák és tengerészek sírhelyei tiszteletben és jókarban tartassanak”, hasonlóképpen az elhunyt hadifoglyok és polgári internáltak sírhelyei is; a hadviselő felek egymás rendelkezésére bocsátják „az elhaltak teljes névjegyzékét a személyazonosságuk megállapításához szükséges összes adatokkal együtt”.
A császári és királyi 101-es gyalogezredet többször vezényelték az olasz frontra, ahol igen érzékeny veszteségeket szenvedett, ezért is foglalkozott a Körösvidék február 13.-án az olasz fronton elesett katonák sírjaival. A cikkből kiderült, hogy Olaszországban a saját hozzátartozóikat gyászoló olasz nők elhatározták, hogy „a kölcsönösség elvén gondozni, ápolni fogja az Olaszország területén eltemetett hős magyar katonák sírjait is”. A magyar fél részéről Apponyi Albert vezetésével egyesület alakult, mely célul tűzte ki, hogy összegyűjti az Olaszországban elesett magyar katonák adatait, megkeresi sírjaikat és nyilvántartásba veszi azokat. Az egyesület fővédnöke Horthy Miklós kormányzó lett. Felhívásukban arra kérik mindazokat, kiknek hozzátartozója az adott területen esett el, hogy „jelentsék be írásban az illető személyi adatait és pedig: vezeték- és keresztneve, rangja, illetőségi helye, születési éve, sorozási éve, mikor vonult be, hová, mely csapattestnél szolgált, honnan irt legutoljára”. A csabaiaknak a bejelentéseket a helyi kórház gondnoki hivatalában lehetett leadni. A kölcsönösség elve alapján a békéscsabai Hősi Temetőben 13 olasz katona sírját ápolja a város a mai napig.
Helyi hír – A februári közgyűlés eseményei
Hosszúra sikeredett a száz évvel ezelőtti februári közgyűlés Csabán, mely nem volt mentes a személyeskedő vitáktól sem. Dr. Berthóty István polgármester megnyitóját követően vette kezdetét a munka, melyet a „közállapotok” tárgyalásával kezdtek.
Ebben a tárgykörben (melyet a polgármester ismertetett) igen sok téma belefért, ebből válogatunk a teljesség igénye nélkül:
- Az előző közgyűlés óta 250-en születtek és 130-an haltak meg Csabán.
- „Életbiztonságellenes” bűncselekmény nem történt a városban.
- Békéscsabának még mindig igen nagy gondot okoz a tüzelőanyag (fa és szén) beszerzése.
- A lezajlott népszámlálás adatai szerint Békéscsabán 46 870-en éltek, ez nagyából 4000 fővel több, mint 10 évvel ezelőtt.
- A mezőgazdasági képviselőkkel kapcsolatban kisebb vita alakult ki.
A közgyűlés a polgármester beszámolóját elfogadta.
Ezt követően került sor a gerendási orvosi állás betöltésére, melyre pályázatot írtak ki, amit - egyedüli indulóként – Dr. Benedek Béla fővárosi orvos nyerte meg. Nagyobb vita kerekedett a lakásrendelettel kapcsolatban. Makó városa (aki a nemzetgyűlést is tájékoztatta a helyzet tarthatatlanságáról) arra szólította fel Békéscsabát, hogy – hozzá hasonló módon - helyezze hatályon kívül a meglévő rendeletet, mert „azok miatt a házigazda nem teheti ki a neki kellemetlen lakókat és lakbérjövedelme annyira minimális, hogy ha más keresete nincs, amellett éhenpusztulhat”. Fábry Károly képviselő ellenezte, hogy Békéscsaba csatlakozzon Makó kezdeményezéséhez, véleménye szerint „a lakásrendeletek kényszerítő intézkedéseinek megszüntetése teljes anarkiát vonna maga után. Minden házigazda — amint lehetni — vagy kitenné lakóját, vagy elviselhetetlen bért szabna ki reá”. Ezt az álláspontot azonban a közgyűlés nem fogadta el és „Makó város feliratának támogatását határozzák el”.
A legnagyobb vitát a városi üzletbérletek ügye váltott ki. Egy korábban kijelölt bizottság megtárgyalta és a közgyűlés elé terjesztette javaslatát, azaz „az uj városi béreket április hó elsejétől, egy évre terjedő időtartamra.” A beterjesztés után rögtön „heves vita” robbant ki, és „fokozta a kavarodást a pénzügyi-szakosztály”, mely a „Vasúti-szállót” (ennek a helyére „modern, minden igényt kielégítő, hatalmas szállodát” képzeltek el) és a Sörházat kívánta eladni. Az üzletbérletek ügyében sok hozzászólás érkezett: Dr. Vértes képviselő ellenezte a két épület bérletének felmondását; Dr. Holländer Lipót Békéscsaba gazdaságpolitikája ellen szólalt fel (ezt a polgármester „részletes, meggyőző érveléssel utasítja vissza”) és újabb előzetes tárgyalásokat javasolt. Bohnert József támogatta a szálloda eladását és egy nagy szállodát kívánt ott látni. A közgyűlésen szó volt még a CSAK sporttelepéről, „amely sok vitára adott már alkalmat” és ez most sem történt másként. Novák György azt javasolta, hogy a Vásártér területéből engedjenek át egy részt a sportpálya számára („hogy azonban vásár után lehet-e sportcélokra használni, azt nem mondta meg Nóvák úr”). Dr. Vértes pedig „professzionizmussal gyanusította meg burkoltan a játékosokat” és felszólalása közben az egyik képviselőt „elvtársnak” szólította, amit nem hagyhatott szó nélkül a Körösvidék: „Még rájár a nyelve, ugy látszik”. A szavazásnál is gond volt, ugyanis „Fekete Géza a szavazatokat összeszámláló tisztviselő meggyanusitása miatt erélyes elnöki rendreutasitásban részesült”, de Feketét még „széksértési indítvánnyal fenyegeti meg az elnök”. A közgyűlés további programjában, többek között, tárgyaltak a halászati jogról, a Napközi Otthon kérelméről, a bolgárkertészet építkezésének elszámolásáról és elfogadták „Darida Károly indítványát a fásításra vonatkozólag”.
A februári közgyűlés „a polgármester zárszavai után este fél hét órakor véget ért”.
Kommentár nélkül
Forrás
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/collection/helyi_lapok_bekes_megye_korosvidek/
Katonatemetők
https://mnl.gov.hu/mnl/jnszml/virtualis_kiallitas/az_i_vilaghaboru_hosi_sirjai
https://bekescsaba.hu/ertektar/kulturalis-orokseg/bekescsabai-hosok-temetoje
