Országos hír – Év végén is üléseznek
Nincs leállás, törvénykezni kell. Valószínűleg ezek a gondolatok vezérelték azokat a képviselőket, akik még december 31-én is részt vettek az országgyűlés tanácskozásán.
Az ülést 10 órakor Gaál Gaszton elnök nyitotta meg, majd felolvasta az „interpellációs könyvet” (azaz a képviselők azon kérdéseit, melyeket a kormányhoz intéztek írásban – a szerk.) és közölte, hogy a válaszok délután háromkor hangzanak majd el. A nemzetgyűlés ezt követően az indemnitás (az a törvény, mely felhatalmazza a kormányt arra, hogy egy meghatározott ideig az előző év költségvetése szerint irányítsa az országot – a szerk.) vitáját folytatta. Mivel a Ház nem volt „tanácskozóképes”, ezt csak 5 perc letelte után lehetett elkezdeni. Drózdy Gyula képviselő a pénzügyminiszter adópolitikája ügyében szólalt fel. Támadta annak tartalmát, a fogyasztási adót és azt, hogy a „trafikjogot igazságtalanul kezeli a kormány”. A felszólaló szerint gond volt a „kisüstök szabaddátételével” is, amit még nagyatádi Szabó István sem tudott igazságosan lerendezni, „holott égetően szükséges a kisfőzés lehetővététele”. Drózdy itt még nem állt meg, folytatta panaszait. Szerinte a boradót úgy ahogy van, meg kellene szüntetni és helyette „egységes szőlőadót kell behozni”; a pénzügyőröket fel kellene használni más munkákra is és gond van az amnesztiarendelettel, a sajtószabadsággal és a gyülekezési joggal is. Szterényi József felszólalása következett, aki Ereki Károlyhoz szólt személyes megtámadtatás ügyében. A válasz sem maradt el, mely gondolat talán az 1921-es nemzetgyűlés legfontosabb mondata volt: Ereki, bár nem mindenben értett egyet képviselőtársával, ám „örömmel állapítja meg, hogy Szterényi is az ország érdekeit igyekszik szolgálni”.
Országos hír – Királyság vagy köztársaság?
Még mindig hír volt az a Békés vármegyei határozat, melyet Budapesten úgy értelmeztek, mintha megyénk a köztársaság újbóli kikiáltását akarta volna elérni. Az ügybe most Apponyi Albert is belekeveredett, aki, mint a békeküldöttség volt vezetője, nagy népszerűségnek örvendett. Békéscsaba polgármestere, Dr. Berthóty István a fővárosban járt, többek között azért, hogy Apponyinak átadja a díszpolgári oklevelét.
A kettejük között lezajló beszélgetésnek volt fültanúja Temesváry Imre nemzetgyűlési képviselő, aki a találkozóról nyilatkozott a Szózat című lapnak. A csabai polgármester és a friss díszpolgár társalgása közben Apponyi a következőket mondta: „Miután a legitim királyt nem hozhattuk be, én magam is a köztársasági államforma mellett foglalok állást, mert azt tartom ma a leghelyesebbnek”. Ez volt az a gondolat, ami a Körösvidéket a királyság államformája melletti állásfoglalásra sarkalta. Az újság szerint IV. Károly kétszeri visszatérési kísérlete okozta a zavart, mely szakadékot teremtett „a nemzetben, melynek a legnagyobb egyetértésben kellene Szent István koronája körül állani, hogy megmentse, ami menthető és visszahozza, ami visszahozható”. Téves és hibás tehát az a gondolat, amit Apponyi mondott, hiszen „Magyarország királyság”. Mivel mindent Trianon határozott meg, a Körösvidék azt is leírta, hogy „Csonkamagyarország csak egy kis része a Szent Korona alá tartozó magyar Királyságnak”. Az itt élőknek minden ellentétet meg kellene szüntetni annak érdekében, hogy az elszakított részek visszatérjenek. A cikk végén következett a legfontosabb gondolat: „hallatlan értékek pusztulhatnak el azzal, ha magyar és magyar közé a gyűlölködésnek ledönthetetlen falát állítjuk!”
Helyi hír – Előadás a Városházán
„Városunk nagy fia” (bár Szarvason született –a szerk.) 1921. december 26-án beszédet mondott a zsúfolásig megtelt békéscsabai Városháza dísztermében, ahol „a keresztény társadalom minden rétegét ott láttuk, de főként az intelligencia volt jelen csaknem teljes számban”.
A zsúfolásig megtelt teremben „a keresztény társadalom minden rétegét ott láttuk, de főként az intelligencia volt jelen csaknem teljes számban”. A szónokot a MOVE Nőosztályának vezetője, Dr. Remenár Elekné köszöntötte és kérte fel előadásának megtartására. Zsilinszky Endre hatásos előadónak bizonyult, akinek beszéde alatt, „feszült figyelemmel fordult feléje az egész közönség s e figyelem egy pillanatra sem lankadt meg”. Az egy órás beszédben „mély gondolatok” és „nagy igazságok” hangzottak el és „a tűz, a szent hit, a lelkesedés és acélos akarat, mely gyakran fellobbant szavaiban többször megszakította élénk tetszésnyilvánítással az előadást”. A Körösvidék tudósítója nehéz helyzetbe került, hiszen mindent le akart írni az elhangzottakkal kapcsolatban. Ez, többek között, helyhiány miatt most nem sikerült, de az újság ígérete szerint az 1922. év első számában a beszéd legfontosabb részei olvashatóak lesznek. (Zsilinszky Endre békéscsabai beszédét itt lehet elolvasni: https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1922_01-03/?pg=0&layout=s). Zsilinszky mondanivalója legelején a keresztény és nemzeti gondolatok fontosságát hangsúlyozta, melyek a Horthy-korszak hansúlyos jelzői voltak. Felsorolta azokat az eredményeket, melyeket ebben a szellemben ért már el az ország: „társadalmi szervezkedés, keresztény egység felé való haladás, agrárébredés, keresztény ipari és kereskedelmi fellendülése, keresztény sajtó, keresztény és nemzeti szellem az ifjúságban, agrár és szociális reformok, katonai szellem, egyházi és vallásos fellendülés, a nevelés és iskolaügy felkarolása, közlekedési intézmények megjavulása, a vidék felébredése”. Záró gondolatait a szervezkedés fontosság töltötte ki, mely véleménye szerint „az egyetlen eszköz, amely a területi integritáshoz is elvezet”. Hatalmas lelkesedés fogadta az elhangzottakat, „melyben ott izott fanatikus hite, bizodalma, óriási akaratereje”. A szónokhoz beszéde elhangzása után Dr. Berthóty István, Békéscsaba polgármestere szólt, megköszönve neki „ismertető, hitet, reménységet, bizodalmat keltő előadását”.
Kommentár nélkül
Források:
Körösvidék
https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1921_10-12/?pg=340&layout=s
Nemzetgyűlés
