Anno 1920 - Békéscsaba és a világ 1920. szeptember elején

Erdély – Újabb valótlan hír

1920. szeptember 3-án a csabaiak rémülten olvasták, hogy román vandálok összetörték a Fadrusz János által készített kolozsvári Mátyás király emlékművet.

A cikkből őseink számára az derült ki, hogy Mária román királyné névnapja alkalmából nagy ünnepséget szerveztek Romániában, melyekről a magyarság – érthető módon -  távolmaradt. Kolozsváron felvonulást szerveztek a románok, melynek útvonala érintette Mátyás király szobrát is, és ott a felvonuló tömeg „vad orditozással megrohanta a szobrot s fejszékkel, csákányokkal teljesen elpusztították Fadrusz János világhírű alkotását. A romok fölé oláh zászlót tűztek s éltették nagy Oláhországot”. A valóságban a szobor nem pusztult el (sőt, a mai napig áll), de a sorsa a trianoni térfoglalás egyik példája lett. Az alkotást 1902-ben leplezte le József Károly főherceg, Széll Kálmán miniszterelnök és Békéscsaba díszpolgára, Wlassics Gyula jelenlétében. A szoborról így írt az alkotó, Fadrusz János: „A kolozsvári Mátyás szoborban Magyarország fénykorát ábrázolom, amikor a magyar rettegve tisztelt és csodált nemzet volt Európa népei között. Ha a magyar ember szíve elborul és vigasztalást keres a régmúlt idők fényében és nagyságában, akkor e dicsőségteljes, pazar és világraszóló korszakba bolyong vissza, és ott találja azt a csodás alakot, a magyar nép királyát, Hunyadi Mátyást, aki egyszerű ember tudott lenni az egyszerű emberekkel, de az akkori kor fejedelmei között olyan volt, mint sas a verebek között”.

A román megszállást követően lekerült róla a magyar címer, majd vele szemben az új hatalom felállította a capitoliumi farkas szobrát, ezzel is utalva a dák-római folytonosság elméletre, mely azt próbálja bizonyítani, hogy a románok Erdély őslakói…. 1932-ben új feliratot kapott a szobor, mely így szólt: „a csatában győzedelmes volt, csak saját nemzetétől szenvedett vereséget Baiánál, mikor a győzhetetlen Moldva ellen indult”. – ezzel célozva Mátyás király (állítólagos) román származására. A második bécsi döntéskor (1940. augusztus 30.) a teret és a szobrot visszaállították eredeti, 1902-es állapotába, majd az 1945-ös szovjet bevonulás után kapta a szobor a ma is látható MATHIAS REX latin feliratot. A szobrot tehát – ellentétben a Körösvidék cikkével – nem törték össze a románok 1920-ban, sőt ma is hirdeti Hunyadi Mátyás dicsőségét magyaroknak és románoknak egyaránt.

Helyi hírek – Árak és fizetések

Egy háború után minden vesztes országban (gyakran a győzteseknél is) emelkednek az árak és az infláció is elszabadul, amit a fizetések nem tudtak követni. Nem volt ez alól kivétel Magyarország sem és őseink is szembesültek minden egyes nap a drágulással. A Körösvidék is folyamatosan közölte az új árakat olvasóival, ezek sajnos mindig magasabbak lettek… A hatóságok próbálták fékezni a drágulást, ezért hatósági árakat rendeltek el, melyeknél nem lehetett többet kérni a boltokban, üzletekben, éttermekben.

1920. szeptember 3-án a „Kávéházi cikkek legmagasabb árának megállapítása” címet viselő cikkből az derült ki, hogy a csabaiak számára a „Tejeskávé, friss tejből készítve, szemeskávéból készült feketekávé hozzáadásával, legkevesebb 2 dl., sacharinnal, legmagasabb ára 4 K.”, illetve a „Kapuciner (friss tej és szemeskávéból készült feketekávé keveréke) legkevesebb 1 dl., 2 drb sacharinnal, legmagasabb ára 3 K.”. Sokan a kávé mellett rá is gyújtanak, ők szomorúan olvasták ugyanebben a lapszámban, hogy szeptember elsejétől „felemelték a füstölnivaló árát”.

Az árjegyzék szerint az új árak a következőek:

• A legdrágább török pipa- és cigarettadohány: 210 korona
• A kiváló magyar szivarkadohány: 24 korona
• Hazai pipadohány: 10 korona
• A Nílus cigaretta darabja: 1,5 korona
• A Hunnia cigaretta darabja: 3 korona
• A Regalia favorota szivar darabja: 8 korona

További árak a Körösvidékből:

• A liszt kilója 16-20 korona
• Egy kg zsír 170 korona
• Háziszappan kilója 80 korona
• Egy szerény öltözet ruha 4000 korona
• Egy pár „bakkancs” 900 – 1000 korona

Az hatósági árak ellenőrzését az Országos Árvizsgáló Bizottság végezte, melynek elnöke 1918-ban Bud János, Békéscsaba későbbi díszpolgára volt. Ennek a szervezetnek arra is gondja volt, hogy a kávéházak, éttermek figyelmét felhívja arra, hogy „a koronákból kötelesek visszaadni, mert ellenkező esetben az illető vendéglőtulajdonos árdrágítást követ el.”. Ahhoz, hogy az árak nagyságát érzékelni tudjuk, a fizetésekkel is tisztába kell lennünk. Szerencsére a Körösvidék (mely 1,5 koronába került 1920 nyarán) ebben is segítségünkre van, hiszen többször is közölte a különböző foglalkozású emberek bérét. Ezek szerint 1920-ban egy főjegyző 4600 korona éves fizetés mellett búzát, árpát és szolgálati lakást, háborús és drágasági segélyt, családi pótlékot és „szabályrendelettel megállapított magánmunkálati díjakat” is kapott. A segédjegyzők ennél kevesebbre számíthattak, ők a községtől 1250 koronát, 150 koronát az államtól és 300 korona lakbért kaptak. Az ipari munkások hetente 350 koronát keres, az asztalosok 340 koronát, míg a nem szakmunkások 200 korona bérre számíthatnak.

Azt gondolom, hogy nem volt könnyű megélni ilyen fizetésekből az 1920-as években és a hiperinfláció még csak ezután indult el.

Helyi hírek – Még mindig a Horthy-látogatás hírei

A csabai kormányzói látogatás eseményei még sokáig szolgáltattak hírekkel a csabai újságnak. Farkas István, a Körösvidék felelős szerkesztőjének sikerült beszélgetnie Horthy Miklós kíséretének egyik magas rangú tagjával, aki mesélt a kormányzóról.

Az illető az államfőről elmondta, hogy „első látásra lebilincsel és hívévé tesz mindenkit, aki elébe kerül”. A pozitív jellemzés folytatódott: „Hajszálnyi pontossággal jár el feladataiban és mindennap késő éjjelig dolgozik. Mondhatom, hogy nincs ebben az országban ember, aki hatalmasabb, fárasztóbb és idegölőbb munkát végezne, mint ő.”. A névtelen informátor szerint Horthy munkájának három fontos alapja van:

1. megismerni a magyar népet
2. megteremteni a pénzügyi alapokat
3. "keresztülvinni azt az eszmét, mely minden veszélyes, nemzetrontó kisérletezést kizár.”

Ezután a kormányzó családi életéről esett szó. Kiderült, hogy felesége és gyermekei körében Horthy Miklós „rendkívül higgadt, szerető és kedveskedő családapa.”. Lánya és két fia rajongásig szereti és ő is minden szabad idejét igyekszik velük tölteni. A cikk a következő mondattal zárul: „Általában pedig a legjobb szivü ember, aki csak valaha található és soksok szegénysorsu, viharvert család megértő támogatója.”

Szeptember 1-jén, ugyanebben a lapszámban jelent meg „Képek a Horthy-ünnepről” címmel egy hír, melyből kiderült, hogy nagyon jó felvételek készültek a kormányzó látogatásáról és ezeket a képekről készült másolatokat a Körösvidék kiadójában meg is lehet vásárolni. De jó lenne száz év elteltével látni ezeket a képeket!

Helyi hírek – Mozgalmas vasárnap Békéscsabán

Aki a Körösvidék című csabai újságot olvasgatja, gyakran találkozhat olyan beszámolókkal, melyek azt mutatják be, hogy Csabán rengeteg alkalom volt elfelejteni a háborús veszteségeket, a békekötéssel járó traumát. Egy ilyen mozgalmas nap volt 1920. szeptember 5-e is, hiszen ezen a vasárnapon sok-sok programon vehettek részt őseink.

Már reggel hétkor a Kossuth-szobornál térzenét lehetett hallgatni, itt „gyönyörű tánc-nóták hangzanak el”. 11-kor, szintén a Kossuth téren tartották a hadviseltek nagygyűlését, „melyre rengetegen jelentették be megjelenésüket”. Ezen a programon Lipthay Lajos evangélikus főesperes, a „híres szónok beszélt”. A vasárnapi ebédet követően, délután három órakor a Széchenyi-ligetben kezdődött a „rokkantak népünnepélye”, mely a Körösvidék szerint „túlhalad minden eddig rendezett népünnepélyt”, hiszen rengeteg sátor, finom ételek és rengeteg látnivaló várja a csabaiakat. Ugyanekkor és ugyanitt a „Hadviseltek gyermekbucsu-ünnepélyt tartanak, melyen mesék, dalok, szavalatok, sorshúzás lesz.”. Este hatig kellett várni a következő programra, ekkor az eddig Csabán vendégeskedő „pesti gyermekek kivonulnak az állomásra.”. Fél kilenckor Táncestélyt tartottak a Vigadóban, ahol Budapestről érkezett „művészek szavalnak, tréfálnak, énekelnek”. Az est csúcspontja a tombolasorsolás volt, „melynek főnyereménye 10 kiló cukor” (!) volt.. A lap ezzel a vasárnappal kapcsolatban azt jegyezte meg, hogy a „rendkívül mozgalmas, szenzációs és nagyszabású ünnepet az egész Tiszántúl figyelemmel és érdeklődéssel kiséri és remélhető, hogy annak minden része megtalálja a maga közönségét.”.

Forrás

Körösvidék

https://library.hungaricana.hu/hu/view/Korosvidek_1920_09-12/?pg=8&layout=s

Mátyás szobor

https://tortenelemportal.hu/2012/10/matyas-szobor-kolozsvar/

https://alfahir.hu/egy_kalvaria_tortenete_110_eves_a_kolozsvari_matyas_szobor-20121013

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A1ty%C3%A1s_kir%C3%A1ly_eml%C3%A9km%C5%B1_(Kolozsv%C3%A1r)#A_trianoni_b%C3%A9keszerz%C5%91d%C3%A9st_k%C3%B6vet%C5%91en

Horthy

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyarorszag-a-masodik-vilaghaboruban-lexikon-a-zs-F062E/k-F0A98/kormanyzoi-jogkor-F0B1A/